Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

tokos jószási Purgly famíliából származott, házasságukból 13 gyerek született. Nádosy 1861-ig vezette üzletét, majd átadta gyerekeinek. Az osztozkodás eredményeképpen György lett a pesti üzlet vezetője, míg István (II.) és Kálmán Dél- Dunántúlra telepedett át, ahol a csődben lévő Esterházy hercegi vagyontömegből 1861-ben 30 évre bérbe vették a mintegy 11 000 holdas, Pécs és Szigetvár közötti baranya-szentlőrinci uradalmat.756 1861-ben szerződtek, 1866-ra rendezték a birtokot, s 1868-ban írták alá a végleges szerződést.757

A Nádosy testvéreket nyilván motiválta az 1850-es években élénkülő agrárkonjunktúra, hiszen a mezőgazdasági termékek iránti kereslet emelkedése nagy lehetőségeket sejtetett. A szentlőrinci uradalom gazdaságföldrajzi adottságai lényegében minden művelési ágnak kedveztek, hiszen jó minőségű szántói, a Bükkösdi-patak mentén kaszáló rétjei, a Mecsek nyugati lankáin nagy kiterjedésű erdői voltak.758 A bérlők kezdetben Szentlőrincen laktak, pár évvel később viszont az északi részén fekvő Helesfán építettek egy kastélyt. Jelentős fejlesztések és beruházások eredményeképpen a birtokot mintagazdasággá tették, amelynek híre messze terjedt. A szentlőrinci gazdaság mellett 1871- ben a Nádosy testvérek a fülekkelecsényi Karczag fivérekkel együtt kibérelték a herceg Batthyány-hitbizomány uradalmait is (Nagykanizsa, Körmend, Inta és Ludbreg), ám abból 1876-ban kiléptek.759 Ennek oka az volt, hogy a testvérek közül István 1876-ban meghalt, és helyére ugyan jogilag belépett fia, III. István, ám a szentlőrinci birtokvezetés egyre inkább Kálmán feladatává vált.

Nádosy Kálmán (1832-1913) a 19. század utolsó harmadában Baranya és Somogy megyében köztiszteletben álló, a gazdaság számos területén aktív tevékenységet végző elismert gazdává, agrárszakemberré vált. Pedig nem végzett gazdasági iskolát, ellentétben bátyjával. Testvére, István az 1850- 1860-as években a Gazdasági Lapokban, a Falusi Gazdában és a Kerti Gazdaságban több cikket is publikált.760 Kálmán korábban katonának készült; tüzérakadémián tanult, majd huszárkapitány lett, de lábtörése miatt leszerelt, s vállalkozó lett. Ahogyan egy későbbi cikkben megjegyezték: „a kardból sarlót csinált”.761 Dél-dunántúli társadalmi beilleszkedését elősegítette házassága is. Jeszenszky Mária (1844-1920), akit 1866-ban vett feleségül, a Helesfa melletti bükkösdi és megyefai középbirtokos családból származott.762 Az idők során három fiuk és négy lányuk született. A família hosszú távon kívánt berendezkedni e tájon (ezt már a 30 évre vonatkozó bérleti szerződés is mutatta). A gyermekek kiházasításával a Nádosyak rokonságba kerültek a környék nevesebb középbirtokos családjaival, így a Jeszenszky, a Fornszek,

756 Nyulásziné Straub (1976): Melléklet. (A települést ma Szentlőrincnek hívják.)

757 Mattyasovszky-Zsolnay Péter szíves közlése.

758 MNL OL S 16. No. 0520. Térkép a szentlőrinci uradalomról.

759 MNL VaML BLHI VII - 1 / d / bb. Fasc. 17. III. 26/117/1882.

760 Lásd: Szinnyei Merse (é. n.)

761 Vasárnapi Újság, 1888 (33. szám), 538.

762 A Jeszenszkyekre lásd: Sonkoly (1995): 199-254.

162