Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

5. Birtokforgalmi változások a kapitalizmus kialakulásának idején (1850-1918)

14. kép: Széchenyi Emil gróf kastélya bábod faluban hatjuk, hogy a főrangúak általi 26 uradalomvásárlás együttes területe mintegy 100 000 kát. hold lehetett az 1850-1918 közötti időszakban. Mindez azt jelenti, hogy figyelembe véve a hasonló méretű földeladásokat, a főrangúak birtoka­ikra alapozva továbbra is meghatározó szerepet játszhattak a térség életében. Ha az arisztokraták birtokmérete egészében véve nem változott is sokat, annál jobban módosultak a régi jómódú középbirtokosok lehetőségei. Az egyik fontos jelenség, hogy a 19. század első felében több família férfiágon kihalt. A tóti Lengyeleké már a század elején kihalt, a Kovács család az 1830-as évek­ben, Boronkay Józseffel 1816-ban szállt sírba a család ezen ága, de 1859 után már nem voltak Csapodyak sem, s a sort még folytathatnánk. Nem véletlen, hogy a földeladások jelentős része ehhez a réteghez kapcsolódott. A földvásár­lások oldaláról szemlélve a kérdést két fontos megállapításunk van. Az egyik, hogy a bene possessionatus nemesség földeladásai kis területű földértékesí­téseket jelentettek, vagyis e réteg veszteségeiből nem képződött sok ezer hol­das új társadalmi réteg. A másik pedig, hogy birtokaikon egyre inkább polgá­rok, városiak, értelmiségiek jelentek meg, akik viszont többnyire gyors hasz­not akartak elérni, s nem kötődtek nagymértékben az agráriumhoz, a vidék­hez. Természetesen azért néhány régi középbirtokos család maradt a megyé­ben, amelyek még akár sikeresnek is mondhatók a birtokok megtartásában vagy megőrzésében. Azt láthattuk fentebb, hogy a középbirtokosokhoz mintegy 24 birtokeladás kötődik. Ezzel szemben az általuk tett földvásárlások számát illetően 13 ese­tet tudunk regisztrálni. Igazából néhány családra szűkül a lista. Az Inkeyek a reformkori nehézségek után stabilizálták helyzetüket: a lengyeltóti uradalom­nak az alsóbogátira cserélése után (1860) egyre több helyen tudtak még föl-96

Next

/
Oldalképek
Tartalom