Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

9. kép: A hajdani Czindery-kastély helyén felépült Hoyos-kastély Németladon (ma Lad)

tölgy- és bükkfák. A kertben narancs- és citromfákat ültetett, de még az ananász is megtalálható volt, nem is beszélve a több ezer virágról.322 Szigetváron nemcsak saját házainál, hanem a város több pontján is létesített dísznövényzetet, ám ezt a köznép vandalizmusa tönkretette.323 Híres volt a pellérdi kastélyánál lévő kertészete is, amelyet az 1840-es években alakított ki. Pécsett bizonyíthatóan már 1814-ben létezett a Czindery-kert (helye a mai Rákóczi út 56. szám alatti jókora telek volt), ahol a későbbiekben egy színházi pavilont, illetve egy fürdőt és fürdőházat is felépítettek.324

Se szeri, se száma azoknak az adományoknak, amelyekkel Czindery élete során valamilyen nemes célt szolgált. Támogatást nyújtott uradalmaiban az egyháznak, ami kegyúrként természetes, de ezek mértéke messze felülmúlta a korban szokásos mértéket. Ladon 1850-1855 között 32 000 forintért új templomot és tornyot építtetett, ahol három, ritka összhangzatú harang szólt, melyek Pesten Schaudt András öntödéjében készültek.325 Emellett Czindery támogatott több könyvtárat, kórházi ágyakat fundált, avagy pénzadományt biztosított kórházaknak. Iskolákat támogatott. A magyar gazdasági egyesület számára 840 forintos alapítványt tett. A sort még folytathatnánk, ám így is látszik, hogy Czindery esetében nagy értéke volt a keresztény erkölcsiségnek és a polgári életmód terjesztésének.

322 MNL SML XIII. 8. 8. doboz. Vegyes iratok. 1849. Németiad inventáriuma

323 Németh (1903): 270.

324 Mészáros (2003): 188.; illetve említi Jánosi Engel (2008): 29.

325 www.templom.hu/phpwcms/index.

70