Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok
javasolta, a korabeli liberális nézetrendszerű kritika alaposan lehúzta, spekulációs tevékenységnek nyilvánítva a szerző jegykibocsátási ötletét.298 Czindery a dél-dunántúli térség fejlesztése érdekében jelentős gazdaságszervező tevékenységet is végzett. 1846-ban felajánlotta a Baranya megyei Gazdasági Egyesületnek, hogy a pellérdi jószágán a társaság mindenféle kísérleteket végezhet, s ehhez még a szükséges úrbéri munkaerőt is hajlandó volt biztosítani. Kikötötte ugyanakkor, hogy mivel a kísérletek esetleges kárait ő szenvedi el, így a kísérletekből származó haszon is az övé.299 Az egyesület ezt elfogadván jelentős mezőgazdasági termelési kísérletekbe fogott a pellérdi uradalom területén,300 ami hozzájárult ahhoz, hogy az egyesület a gyakorlati eredményeket továbbadhassa másoknak. Igen jó hozamokat értek el a pellérdi mintagazdaságban a gabona- és repcetermelés terén.301 Az iparosítási kísérletek Czindery modernizációs tevékenysége kiterjedt az ipar területére is. Az elmaradott hazai ipar új ágazata volt a reformkorban a cukorfőzés. Egy cukorgyár létrehozása stratégiai gondolkodást és némi professzionalizmust igényelt, hiszen a nyersanyaggal való ellátáshoz biztosítani kellett a gyár környékén a cukorrépa termelését, a parasztságnak meg kellett tanítani a répatermelés módszerét, ipari felszerelést kellett beszerezni, szállítási kapacitásokról kellett gondoskodni, fel kellett építeni a gyár épületét, valamint hozzáértő ipari személyzetre és munkaerőre is szükség volt. Czindery Szigetváron két cukorgyárat is létrehozott, az elsőt 1837-ben adták át, a második az első bezárása (1853) előtt elkezdett már termelni.302 A gyár az 1840-es években évi átlagban 25 000 q répát dolgozott fel, de kapacitásait illetően képes volt akár 45 000 q feldolgozására is.303 A termékek nagy részét Pécsre szállították, ahol Czindery raktárakat tartott fenn. Háromféle tisztított cukrot állítottak elő: finom fehér cukrot, fehérített konyhacukrot és kandiszcukrot. A gyár a tulajdonos nevéből képezett CL márkajel alatt értékesítette termékeit.304 A gyárban kampányidőszakban mintegy 60 fő dolgozott. A cukorgyár létrehozása mellett Czinderynek számos más ipari modernizációs kezdeményezése is volt. Ezek egy része Pellérden valósult meg, ahol az 1840-es évek elején létrehozott egy szeszgyárat és egy gőzmalmot is.305 A gőzmalommal Czindery országosan is az élen járt, hiszen az 1834-ben létreho298 Pesti Hírlap, 1844. július 7. 299 MNL BML X. 101. Baranya megyei Gazdasági Egyesület. 1845. szeptember 24. 300 Hetilap, 1846. február 6. A cikk írója szerint először próbaszántásokat fognak végezni, majd szedreskertet és faiskolát kívántak létrehozni. 301 MNL BML X. 101. Baranya megyei Gazdasági Egyesület. 1846. november 15. 302 Kopasz (1968): 46.; illetve MNL SML XIII. 8. 6. doboz. Inventáriumok. 1854. 303 MÉrei (1951): 316. 304 Kopasz (1968): 51. 305 Pesti Hírlap, 1841. november 17.; illetve lásd még Haas (1845): 332. 67
