Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

számító legelők és erdők elkülönítése után 1390 kát. holdat tett ki drávafoki birtoka.182 Drávafok vált Bittó István családi központjává, ahol előbb 1870 körül egy kisebb, később pedig egy nagyobb kastélyt emeltetett a családfő.183

A nagy-budafalvi Vermes család tagjai is a jogi pályán keresték az érvényesülést. A família tagjai a reformkorban már Pozsony megyében is különböző tisztségeket töltöttek be (szolgabíró, aljegyző, levéltáros, ügyész); a Somogyba került ág első tagja, Vermes Jeromos 1832-1836 évi országgyűlésen egy Pozsony megyei főrangút képviselt. Fia, György is ügyvédként működött Szigetváron. Vermes Jeromos 1840-ben a Szigetvár melletti Turbékpusztán (Zsibót) épített egy úri lakot, amely még ma is áll.184 Nagy István másik lánya, Karolina 1838- ben Tallián János (1803-1897) felesége lett. A régi somogyi birtokos családból származó Tallián is klasszikus utat járt be: a Somogy megyei Bolháson született, de iskoláit Pécsett végezte.185 Ügyvédi oklevelet szerzett, majd 1828-ban a Szigetvári járásban szolgabíró lett. 1843-1847 között Somogy megye országgyűlési követe, majd 1849-ben alispánja. A császári korszak elején Somogybán megyefőnök, majd a pécsi ítélőtábla elnöke, később a pécsi központi ítélőtábla bírája. Élete vége felé, 1897-ben bárói címet szerzett, s Bécsben halt meg 1898- ban. A dezséri Országhoktól szerzett Szabáson temették el.186

4. A gazdálkodó típusa. A família legjelesebb gazdálkodói Országh I. Lajos és fia, II. Lajos voltak. Országh I. Lajos (1815-1881) örökölte apjától, Imrétől a pécsi Apácza utca 8. szám alatti ingatlant, amit aztán továbbadott a Scitovszky Márton és Országh Paulina lányát feleségül vevő bonyhádi Perczel Vilmosnak.187 Országh Lajos megszabadult a szétszabdalt ősi földjeitől, s vett magának egy egy tagban lévő uradalmat a Pécstől mintegy 25 km-re délkeleti irányban lévő Magyartelek és mellette Magyarmecske faluban, ahol egyedül ő volt nagyobb földdel rendelkező ember és a legnagyobb adófizető is.188 Szerencséje is volt, hiszen viszonylag könnyen hozzá lehetett jutni a földhöz, mivel a Czindery László halála után Wenckheim Bélára maradt hagyatéknak az új tulajdonos párizsi laza életmódjával hamar a nyakára hágott, így a zártartónak el kellett adni több volt Czindery-uradalmat.189 Fia, Országh II. Lajos Pécsett járt iskolába, jogi ismereteket szerzett. Ő volt az, aki a magyarteleki uradalmat messze földön híres mintagazdasággá alakította át. A fennmaradt adatok szerint az új

182 Gazdacímtár (1895): 109.

183 Reiszig (1914): 58-59.

184 Reiszig (1914): 179.

185 Madas (1978): 163. Pécsett, a belvárosban, a Vörösmarty és az Apácza utca sarkán 1910-ig állt a híres Tallián-ház, amikor is Tallián Dénestől megvette az Osztrák-Magyar Bank, lebontatta, majd egy pazar fióképületet emeltek helyette.

186 Iharossy (1988): 343-349.

187 Madas (1978): 164. Az 1780 körül épített ház a már említett Tallián-házzal szemben helyezkedett el, s mind a mai napig áll.

188 A magyarteleki uradalom mérete 1911-ben 903 kát. hold volt. Lásd: Gazdacímtár (1911) adatait.

189 Kaposi (2012): 82.

45