Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

2. A birtokforgalom főbb tendenciái a 19. század első felében

tartozó Gödre falu melletti Kiskeresztúr (később Gödrekeresztúr, ma Gödre része) volt az első szerzeménye, amit „gróf Niczkyné szül Schmidegg asszonytól” vett meg.92 1835-ben a vármegye közepén, Alsó-Bű településen vásárolta meg jeszeniczai Jankovich Xavér Ferenc birtokát, amit kisebb földekkel kiegészített, s így a Baranyai megyei földjei mellett Somogybán 1848-ban már 2540 holdja volt.93 Nehéz lenne nem észrevenni a gyulai Gaál família terjeszkedését, akik ugyan adtak is el földeket, szerzeményeik mégis jóval nagyobbak voltak. A 18. században a Kaposvártól keletre lévő Baté és Büssü faluban szereztek birtokot, amit az idők során jelentős mértékben növeltek. így például 1824-ben gyulai Gaál István megvette gróf Hugonnai Zsigmond94 örököseitől az 5190 holdas Kaposkeresztúrt.95 De vettek földeket a Gaál família tagjai egymástól is, nem is beszélve a Boronka és Kisgomba határában szóló vásárlásaikról.96

Végül a középbirtokosok közül említsük meg Czindery Lászlót, aki a Somssichokhoz hasonlóan komoly közéleti karriert futott be. Czindery számos új birtokot szerzett, amivel jócskán megnövelte földjeit. Vásárolt földet Apátiban a Tanyiaktól, Bessenyőn (ma Rinyabesenyő) a Somogyiaktól és Salbergektől. 1836-ban megvette Szigetvárt és uradalmát Festetics Lajostól,97 míg Országh Imrétől a Szigetvár melletti tüskevári pusztát vásárolta meg.98 Baranya megyei földjeivel (kisteleki és pellérdi uradalom) együtt mintegy 30 000 holdas birtokot épített ki Dél-Dunántúlon, de volt egy nagy, reprezentatív háza Pécs főterén is.99

Érdekes jellegzetességeket mutat a birtokot vásárló köznemesek csoportja. Bár a számosságot tekintve a köznemesi vásárlásokról nem maradt ránk túl sok egzakt forrás, mégis azt sejtjük a birtoklajstromok alapján, hogy e csoportban történhettek a legnagyobb változások. Itt látszik a legjobban, hogy a birtokosztódás után egyes részbirtokok egy-két generáció alatt teljesen idegen személyekhez kerültek. De az is érdekes, hogy a köznemesek közül sokan jogvégzett emberek voltak, ami pedig lehetőséget adott arra, hogy valamilyen járási vagy megyei hivatalhoz, megbízatáshoz juthassanak, ami érdemben javíthatta amúgy szerény jövedelmi pozíciójukat. Ismert, hogy Somogy megyei köznemesek vagy középbirtokosok gyermekei 1800-1848 közötti időszakban tucatjával végezték el a Győri Királyi Jogakadémiát, ami egyben belé-92 Csorba (1857): 172.

93 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö. 273.; MNL SML 28. doboz, Ö 228.

94 Szentgyörgyi Horváth Zsigmond 1810-ben grófi címet szerzett, majd 1811-ben királyi engedéllyel nevét gr. Hugonnai Zsigmondra változtatta. Lásd: Gudenus (1990): 580.

95 A forrást említi: Zentai (1989) a 214. oldalon a 60. lábjegyzetben.

96 Lásd: Móricz (2012): 426-430.

97 MNL OL A 57. Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii 66. kötet, No. 70-72. Korábban mások ezt a vásárlást 1832-re tették. Ez azonban tévedés: a birtokátruházás 1834. január 1-jén történt.

98 Németh (1903): 370.

99 Lásd részletesen a 3.4. fejezetben. Hátterére lásd Kaposi (2012) tanulmányát.

26