Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
2. A birtokforgalom főbb tendenciái a 19. század első felében
részbirtokok, így például a teljesen elszegényedő Mérey família leilei részbirtokát Széchényi Pál vette meg, a Marcali mellett lévő gombai kisebb birtokokból több darabot szintén Pál gróf vásárolt fel.71 A Répás család Apátiban lévő birtokrésze gróf Zichy Károlyé lett.72 A Hermann- és Hertelendy-féle szerászlói birtokok 1839 után már Somssich Pongrác mikei uradalmát bővítették.73 A Trencsén megyei eredetű Domaniczky Péter felesége révén szerezte meg az 1932 holdas somogybükkösdi birtokát, 1807-ben ki is hirdette nemességét.74 Domaniczky Ferenc 1842-ben a Dráván túl megszerezte Slanjet, s átköltözött, de a testvérei kezén maradt földek (János, Krisztina, Boldizsár) nagyrészt a Péryekhez és a Hochreiterekhez kerültek, 1840-ben már csak Domaniczky Boldizsárnak volt 345 holdja a bükkösdi birtokból.75 Az eladási adataink és a birtoklajstromok összevetéséből világosan látszik, hogy a fentieknél jóval több birtokosváltás történt, az adatbázisunkba azonban a vélelmezett vagy sejtett birtokcseréket természetesen nem vehettük be. 2.3. A birtokvásárlók csoportja A tanulmány előző fejezeteiben már többször érintettük a vásárlók személyét, ezért úgy gondoljuk, érdemes egy kicsit közelebbről is megismerkedni ezzel a csoporttal. A főrangúak jelentős aktivitást mutattak a birtokvásárlások terén. Mindenkitől vettek földet, akitől csak lehetett: köznemestől, középbirtokostól, arisztokratától. A Festetics család keszthelyi és dégi ága is egyaránt vásárolt földeket. Festetics László gróf berzencei vásárlását már említettük, utána a grófi ág már nem vett földeket. (Egy korabeli mondás szerint a Festeticsek Keszthelyről kiindulva úgy tudtak csaknem 100 km-t délre megtenni Berzencéig, a Dráváig, hogy nem kellett más földesúr birtokára lépniük.) Festetics Antal helyzete is megváltozott. Testvére, János 1809-ben Győrnél meghalt, míg II. Lajosnak nem voltak gyermekei, így e két ág földjei visszaszálltak Antalra, ami együtt már óriási földbirtokot jelentett.76 Az 1830-as évek elején Festetics Antal megosztozott fiaival, s kialakította a böhönyei, a toponári és a hárságyi uradalmat.77 Festetics Antal ugyanakkor nemcsak eladott, hanem vett is földet: 1834- ben vette meg a Kaposvártól északkeletre lévő Kisgyalánt (Gázlópusztát) gróf Hugonnai Gusztávtól, de vásárolt a Hedrehelyből,78 vett földet unokaöccsé-71 Móricz B. 2012. 427-430.; Széchényi (1933): 119. 72 MNL SML VUL Fasc. 35. „Az eladási iratok massája”. 73 T. Mérey (1962): 95.; illetve MNL SML XIII. 30. Szarkavári Somssich család iratai. Uradalmi ügyészségi iratok, 1821-1830. 1839 évi kimutatás. 74 Baranyai (1914): 614. 75 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 273. alapján. 76 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 281. 77 Festetics Antal halála után ezek már külön uradalmakká váltak. 78 Bánkiné Molnár (1997): 330. 23
