Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

2. A birtokforgalom főbb tendenciái a 19. század első felében

rendelkezett (például a mai Üllői út környékén). Az ő földbirtoklása különle­ges történet. A dégi ágat képviselő Festetics Antalnak 1806-ban 34 738 holdja volt Somogybán, míg fivérei, János és Lajos ennél kisebb földdel rendelkeztek (18 779, illetve 17 914 hold).57 Az 1814. évi összeírásban van egy ceruzás uta­lás arra, hogy Festetics Antal 10 649 holdat több vevőnek együtt (Gludovácz, Kovács, Bolla, Kund, Csépán) adott el. E földek területileg Nagybajomban, Kis­bajomban, illetve a mellettük lévő vizenyős, posványos, de hatalmas kiterje­désű pusztákon voltak (Lók és Koroknya, Как és Lenesen), ahol ugyanakkor sok más birtokossal kellett osztozni. Valószínűleg ez is motiválhatta Festetics Antalt, hogy feladja a területet, de azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy más beruházásai miatt (a dégi kastély építése, pesti épületek létrehozása stb.) szük­sége volt tőkére. Tény, hogy 1814-ben már csak 24 163 holdja volt Somogybán, a területileg egységes böhönyei uradalom.58 Egy 20 évvel későbbi összeírás sze­rint viszont az eladott földekből mind a négy településen vásárolt összesen 934 holdat59 (legnagyobb részét Nagybajomban, valószínűleg az egyik részbirto­kostól), utódai pedig folytatták a nagybajomi földek felvásárlását. A nagy arisztokrata birtokvesztők egyike gróf Festetics Miklós volt. Eseté­ben a problémák több okra nyúltak vissza. Egyrészt nagyapja, Boronkay József végrendeletében a francia háború alatti konjunktúra idején olyan végkielé­gítést rendelt a két lánytestvérének (Borbála, gróf Hadik Andrásné, illetve Erzsébet, gróf Almássy Lászlóné), amely az árdepressziós években kifizethe­tetlen volt.60 Másrészt pedig az életmód, amit Miklós gróf folytatott, nem állt arányban az alsóbogáti és vrászlói uradalmi bevételekkel. Ráadásul magára vállalta öccse adósságát is, ami együtt már hatalmas terheket rótt rá. Végül is 1828-ban megkapta a kancelláriától az engedélyt birtokainak értékesítésére. 1828-1832 között több kisebb-nagyobb birtokot adtak el, majd pedig 1832- ben a 10 938 holdas vrászlói uradalom (Vrászló, Path, Gardos, Simonyi Nyu­­gat-Somogyban + Viszló a Zselicben) értékesítésére is sor került, a vásárló gróf Zichy Károly volt.61 Festetics gróf ugyanakkor felvilágosult, liberális szellemű személy volt, sokat tett Széchenyi István eszméinek terjesztéséért, s nevéhez fűződik a Jankovichoktól bérelt, a Kaposvár melletti hetesi birtokon a somo­gyi lófuttatások megszervezése is.62 Maradék földjeit a későbbiekben elcse­rélte: ennek során az alsóbogáti birtok és kastély az Inkeyekhez, azok len­gyeltóti birtokrésze pedig Festetics Miklóshoz került. Tény, hogy az 1840-es 57 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 283. 58 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 198. 59 MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 280. 60 MNL SML Varászlói uradalom levéltára (a továbbiakban MNL SML VUL). Fasc. 13. Boronkay József végrendelete, 1809. 61 MNL SML IV. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1832. augusztus 16. A.C. 2394. 62 Később ő lett az 1835-ben megalakult Somogy vármegyei lótenyésztő társaság elnöke is, sokat tett azért, hogy a telivérek elterjedjenek a megyében. Lásd: Kaposi (2000): 71. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom