Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok
vette bérbe.750 (A nagyobb hitbizományi uradalmak esetében az erdőgazdaságokat a tulajdonos megtartotta a házi kezelésben, míg a majorságokat kiadta bérbe.) Meller 1908-ban költözött Csurgóra, ahol kastélyt épített. Támogatta a helyi gimnáziumot, az egyházat, a Kossuth-szobor felállítását. Állatállománya messze földön híres volt. 1918-ban Armand nevű 8 éves, tenyészigazolvánnyal rendelkező pej lova a járás legjobb 6 ménje között szerepelt. 1925-ben már a megye legtöbb adót fizetők névjegyzékében (virilisek) is megtalálhatjuk. Az 1930-as években hússertéstenyészetével az ország 12 legjobb, díjazott nagygazdasága közé is bekerült.751 Haláláig, 1935-ig kezelte az uradalmat. A 14 000 holdas siklósi uradalmat Kremzír Károly, illetve Khón Lipót és Adolf bérelte.752 Közülük Kremzír később a gróf Széchényi-féle barcsi uradalmat bérelte, amelyből 1866-ban megvette a mintegy 700 holdas belcsapusztai birtokrészt, ahol kastélyt, s mellette egy hatalmas termelőkapacitású mezőgazdasági szeszgyárat is épített. Megjelentek a bérlők között a gazdasági társaságok és gyárak is. Kántorjánosi Mándy Samu a herceg Esterházy család hatalmas kiterjedésű alsólendvai uradalmát bérelte ki, majd 1891 után a szentlőrinci uradalom került hozzá. A bérlő vagyonosodását jól mutatja, hogy ezt követően megvette Somogybán a hajdani Hunyady-, később Sina-, majd pedig Ypsilantitulajdonban volt simongáti uradalmat.753 Mándy a szentlőrinci kastélyban élt, később országgyűlési képviselővé választották, több parlamenti bizottságban is szerephez jutott, illetve számos gazdasági társaság vagy bank vezetőségében is helyet kapott. A bérbe adott latifundiumok sorába illeszkedett a herceg Esterházy-hitbizomány szentlőrinci uradalma is, amelyet 1861-ben egy pesti nagykereskedő két fia, nádasi Nádosy István és Kálmán bérelt ki. A Nádosy família Trencsén megyéből származott, eredeti nevük Tersztyánszky volt.754 A hajdan középbirtokos, később már csak egyszerű köznemesnek tekinthető família egyes tagjai gyorsan polgárosodtak. Közülük többen Győrben, Pozsonyban iparosként és kereskedőként működtek, de találunk családtagokat a felvidéki és a dunántúli vármegyék hivatali életében is. A família felemelkedésének egyik szála Nádosy István kereskedőhöz (1794— 1866) kapcsolódik, aki az 1820-as években Győrből a gyorsan fejlődő Pestre telepedett át, s a Váci utcában nyitott posztókereskedést, amely a későbbiekben sikeres vállalkozássá vált. 1840-ben jogot kapott a „nádasi” előnév viselésére. Széchenyi és Kossuth barátja volt, 1848-ban a Pesti Ipartestület szervezője, illetve választmányi tagja. Jelentős volt karitatív tevékenysége: az evangélikus egyház nagy támogatója volt.755 Felesége az evangélikus, sok helyütt bir750 Lásd Gazdacímtár (1911) táblázatos adatait. 751 http://www.csurgo.hu/hu/hirek/l-hirek/369-hazak-es-lakoik-a-meller-kastely 752 Czeininger (2001): 22. Forrásközlés, 1903. évi összeírás. 753 Mándy életére: Parlamenti almanach (1922): 320-321. 754 Nevük írása többféle volt: Trsztyánszky, Tersztyánszky egyaránt előfordul. Tersztye magyarul nádast jelent, innen a későbbi nemesi előnév: nádasi. 755 Nádosy I. István életéhez lásd: Vasárnapi Újság, 1864. június 19. (25. szám) 1-2. 161
