Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

földeket gazdálkodástechnikailag egybe lehetett vonni, így eredményesebb gazdálkodást folytathattak. Somssich Andornak viszont már két fia volt: az 1876-ban született Miklós, illetve a három évvel később világra jött ifj. Andor. Andor 1908-ig kezelte a hitbizományt, amit akkor átengedett elsőszülött fiának, Miklósnak. A családtagok igen szép kort értek meg: a hitbizomány-alapító I. Miklós 81, fia Lőrinc 75, annak fia Andor 83 évet élt, vagyis a földbirtoklás szempontjából ez már több generáció egymásra torlódását jelenti, hiszen adott föld mellett három generációnak lehetett jogigénye a családi birtokokra. A sárdi ág esetében ez a probléma egy szerencsés véletlennel oldódott meg. A később bemutatandó fiatalabb (kaposújlaki-mikei) grófi ág egyik vonala férfiágon kihalt, így az ott koncentrálódó ősi földek fele részben visszaszállt a sárdi ágra. így Andor két fia esetében 1902-ben sikerült egy családi szerződéssel biztosítani, hogy a sárdi-nagybajomi és a sörnyei földek az elsőszülött Miklósnál maradjanak, ugyanakkor második fia, ifj. Andor megkaphatta nagybátyja, gróf Somssich Imre hagyatékából a 3456 holdas mikei uradalmat.656

Ennél sokkal rosszabbul jártak az idősebb grófi ág leszármazottai a kadarkúti földekkel.657 Az ottani birtok elvileg Somssich II. János hat gyermeke közül a két fiú, Iván és Ödön között öröklődött volna. A problémát Iván személye okozta, aki iskolái után a bécsújhelyi katonai akadémiára került, magyar huszár lett a Simonyi ezrednél, főhadnagyi címet szerzett, de igencsak eladósodott a katonai évek alatt. Külföldi útjai után meghúzta magát kadarkúti birtokán. Egy környékbéli birtokos feleségével szőtt kapcsolat (és botrány) után 1871-ben Iván gróf otthagyta Kadarkút települést, s országgyűlési képviselő lett Komárom megyében. Újra eladósodott, s a kilábaláshoz új feleség kellett: képviselősége alatt ismerkedett meg Krail Irma úrnővel, egy gazdag pesti vaskereskedő család sarjával. (A hölgy négyszer házasodott, Somssich volt a második férje.) Kilencévi házasság után, 1880-ban váltak el. A házasság évei idején Iván gróf beilleszkedett a fővárosi társasági életbe, tagja lett a kaszinóknak, igazgatótanácsosa a kisbirtokosok hitelintézetének stb. A válás után Somssich anyagilag megroppant, ráadásul öccse, Ödön gróf örökösödési pert kezdett ellene. Kadarkúti földjeit adósságai miatt elveszítette, örökölt híres, 1,5 holdas villányi szőlőjét658 az osztrák-magyar Montenuovo hercegnek, a németbólyi uradalom tulajdonosának eladta, pedig családja ezt ellenezte. Egy másik házassággal is

656 Minderre bizonyító dokumentum nem maradt fönn, de különböző forrásokból kikövetkeztethető. Utal rá az új tulajdonos későbbi visszaemlékezésében. Lásd: Somssich (1939): 5.

657 A Kadarkút név némi egyszerűsítés. A 19-20. század fordulóján sok korábbi puszta és külterület hovatartozása változott meg. Ez esetben az említett Kadarkút település mögé korábbi bárd-szerászlói, mikei és bessenyői földeket is hozzá kell érteni.

658 Villányban, a Somssich-hegyen volt a másfél holdas szőlője, ezt az 1855. évi telekkönyv igazolja (ekkor még Somssich János [tehát apja)] nevén). Lásd: MNL BML Villány telekkönyve, 1855-56.

142