Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
1. Tulajdon- és birtokváltozások a 18. században
Az uradalmas Somogybán a II. József-féle, 1787. évi összeírás szerint 2130 tizennyolc éven felüli nemes férfi élt a vármegyében.14 Az ekkor összeírt 313 faluból 159-ben éltek nemesek, közülük viszonylag sokan laktak a nagyobb uradalmi központokban. Ez arra utal, hogy a nagyobb uradalmak birtokkormányzási funkciókra előszeretettel alkalmaztak köz- és kisnemesi származásúakat. Jól látszik ez az 1807. évi vármegyei gazdatiszti összeírásból is, ahol különösebb mélyebb vizsgálat nélkül is sok ismert nemesi családnév tűnik elő.15 A népszámlálásban feltüntetett nemesek száma a települések döntő részében azonban a helyi földbirtokost és családját jelentette. Fontos arra rámutatni, hogy a vármegye közigazgatási területe gyakran nem esett egybe az uradalmak határaival. A dél-dunántúli térségben, főleg az arisztokraták kezében lévő latifundiumok miatt sokszor előfordult, hogy az uradalmak alig igazodtak a megyehatárokhoz. Ez azért fontos számunkra, mert az ilyen uradalmakban a nagybirtok egészét érintő kérdések (gazdálkodási döntések, munkaerő-átcsoportosítások, telepítések, eladások, vásárlások) sokszor a megye határain kívül lévő igazgatási központokban jöttek létre. Egyes nagybirtokok esetében a központ Bécsben, vagy legalábbis Somogytól messze helyezkedett el, s a somogyi uradalmak működése sokszor csak a birtokkomplexum részeként értelmezhető.16 A vármegye határain átnyúló uradalmakra jó néhány példánk van. A Tolna megyei határon túl fekvő, gróf Viczay-kézben lévő iregi uradalom része volt a már Somogybán lévő Som település (2670 hold).17 Fölötte északon a herceg Batthyányak kezében lévő, Fejér megyei enyingi uradalomnak a Sió körül több somogyi települése is volt (Németegres, Város- és Faluhídvég, együtt 11 694 hold).18 A Tolna megyében lévő, mintegy 45 000 holdas herceg Esterházy család dombóvári uradalmának Pula (ma Kapospula) nevű települése 1767-től Somogyra esett. Délkeleten a Pécsi Káptalannak Somogyba áthúzódó települése volt Drávakeresztúr (1458 hold).19 A Dráván túli Vaskai Apátság faluja volt a Dráván inneni Drávaszentmárton (4345 hold).20 A gróf Batthyány kézben lévő sellyei uradalomnak körülbelül negyede (Endesse, Hatvan, Sellye, Sztára, együtt 10 786 hold) esett Somogyra, a többi Baranya vármegyéhez tartozott.21 Tegyük még hozzá, hogy több olyan uradalom is volt Somogybán, amelyek esetében viszont egyes birtoktestek már más megyékben, az előzőeken túl a megyehatártól jóval távolabb helyezkedtek el, irányításuk azonban a somogyi uradalmi központból történt. 14 Pótlás (1975) adatai alapján. 15 MNL Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL). Filmtár. B. 1329. Somogy, 1807. 16 Ilyen volt például a hg. Esterházy, a hg. Batthyány, a gr. Hunyady, a gr. Széchényi uradalom helyzete. 17 A gr. Viczay család iregi uradalmára lásd: Aradi (2013): 252. 18 Az enyingi uradalom falvaihoz lásd: Demeter (1997): 26-30. 19 Tóth (1988): 48. 20 Uo. 21 Kardhordó (1973): 93. 13
