Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

vei segítette a térség életét, működését. Megalapította a polgári fiúiskolát és a polgári leányiskolát. Támogatta a szigetvári kórház felépítését. Cselédjei gyermekeinek óvodát hozott létre. Az ő támogatásával írhatta meg Németh Béla 1903-ban Szigetvár történeti monográfiáját.628 Egyik fontos kezdeményezője volt a Kaposvár-Szigetvár-vasútvonal létrehozásának, ami természetesen érintette a saját birtokát is. Almamelléktől Sasrétig, Lukafáig kialakította azt az erdei kisvasutat, ami az erdei faszállításokhoz elengedhetetlen volt. Felépítette a szentmártoni és a sasréti vadászkastélyt. Az Almamellék melletti szentmártoni vadászkastélya mellett kialakította az (1940-es évektől védettség alatt álló) ősbükköst. Alapítója volt a Pécsi Tejcsarnok vállalatnak, ahova a kárászi és a ranódfai gazdaságából is szállított tejet.629 Tagja volt Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának. 1891-ben a Bécsben rendezett mezőgazdasági kiállítás alkalmából a Ferencz József-rend lovagkeresztjét nyerte. 1902-ben bárói címet szerzett, megkapta a Szent Gergely-rend commandeurkeresztjét is. Szentegáti kastélyában még Ferencz József is megfordult. Nagy támogatója volt az egyházaknak.630 Több vitorlása is volt az Adrián, amúgy alapítója volt a császári és királyi jachtrajnak, a Yachtgeschwadernek. Legnagyobb hajója 1888-ban épült, 203 tonnás volt és 46 méter hosszú.631 Mint számos magyar főúrnak, Abbáziában jókora villája volt, ahol családjával a teleket szokta tölteni, s ahol jelentős tárasasági életet éltek.632 Felesége hosszú időn át a Pécsi Jótékony Nőegylet elnöke volt, aki sokat áldozott vagyonából karitatív célokra, így például 1905-ben 40 000 koronával támogatta Pécsett az egyesület új, Mária utca 18. szám alatti székházának felépítését.633 Idősebb fiuk, Elek fiatalon meghalt,634 de a másik fiú, Biedermann Imre a háború után folytatta apja nemes cselekedeteit.635

Hasonlóan ismert volt bátyja, lovag turonyi Biedermann Ottó. Az 1893. évi birtokmegosztás után családjával Mosgón rendezkedett be, ahol gyönyörű kastélyt, kastélyparkot, dísztavat, kápolnát épített. Mintegy 6000 holdas birtokát szintén elit módon kezelte. Tudjuk, hogy a már említett Rezső-féle beruházásban Ottó is ott volt, így például a szigetvári fejlesztésekből is kivette a részét. Mintegy 200 000 forinttal támogatta a Kaposvár-Szigetvár-vasútvonalat, külön pénzt fordítva arra, hogy Mosgó mellett állomás is épüljön. A mosgói uradalom szintén beszállítója volt a pécsi tejcsarnok vállalatnak, a kap628 Országgyűlési almanach (1897): 209-210.; Pécsi Napló, 1938. október 1.

629 A vállalat négyoldalas leírására lásd: Pécsi Figyelő, 1897. szeptember 29.; Dunántúl, 1938. október 1.

630 Ehhez lásd: Pécs Lexikon (2010). 1. 106-107.

631 http://www.kia.hu/konyvtar/dkiadv/tengerko/tenger09.htm

632 Lásd: Pécsi Napló, 1902. július 6.

633 Pécs Lexikon (2010): 1.107.

634 Dunántúl, 1928. június 19.

635 Biedermann Imréről a legtöbbet Thassy Imre életrajzi kötetéből lehet megtudni. Lásd: Thassy (1996)

136