Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok
birtok gazdatisztjei tisztelgő és bemutatkozó látogatásra mentek Kaposvárra Makfalvay Géza főispánhoz.567 Kaszón 1912-1913-ban egy vadászkastélyt építettek, amely később a herceg legfontosabb lakhelyeinek egyikévé vált. A kastélyhoz a vörösfenyőt a sziléziai erdőkből hozatta a herceg. Az épület az 1910. évi bécsi vadászati kiállításon használt Hohenlohe-pavilon mintájára készült. (Egyes források szerint magát a pavilont szállították le Kaszóra.) Később egy oldalszárnyat is építettek hozzá, s így vendégek fogadására is alkalmassá vált.568 A vadászkastély előtt szép parkot alakítottak ki. Maga a település könnyen megközelíthető volt, hiszen a Déli Vasút vonalán Nagykanizsáig lehetett utazni, ahonnan már saját hintóján vagy szánján közlekedhetett a nagybirtokos. A régi kaszói csárdát és az ott lévő kunyhókat lebontatta, s ezek helyére épültek fel azok a házak, amelyekben a gazdasági alkalmazottak laktak.569 Birtokain kiépítette az áramellátást: így aztán Kaszónak jóval korábban volt villanyvilágítása, mint a környék nagyobb településeinek. 1913-ban épült fel Kaszón a víztorony, s lefektették a vízvezetékrendszert is.570 Kaszó a kövezett úttal, villannyal, vízzel együtt már az alapvető komfortot biztosította. Hamar megkezdődött az erdők rendbetétele, amelyek döntően tölgyből, blikkből, gyertyánból és kőrisből álltak. Ezeket minden vágás után újraültették.571 Átalakították és vendégek fogadására alkalmassá tették a Bolháson lévő volt Tallián-kúriát is.572 Másrészt viszont az is fontos, hogy a birtokok megvásárlásával nemcsak erdők, hanem egyéb mezőgazdasági területek is a herceghez kerültek. Ebből következően a birtokok jelentős részén nagyüzemi gazdálkodást folytattak. 1914-ben a mintegy 20 000 holdas Hohenlohe-uradalomban 21 hold belső telek, 5070 hold szántó, 1150 hold rét, 1684 hold legelő, 25 hold szőlő is volt, nem is beszélve a Baláta-tó környéki mocsaras, nádas, földadó alá nem eső 975 holdról. A szántógazdálkodásban ötös és hatos vetésforgót használtak. Nemcsak gabonát és kukoricát, hanem takarmánynövényeket és egyéb kapásnövényeket is termeltek (cukorrépát 50, dohányt 60 holdon). Jelentős állatállománnyal rendelkeztek. A 65 darabos lóállomány muraközi-belga keresztezés vagy lipicai volt. A herceg versenyistállót alakított ki, amelynek vezetését a kitűnő sportemberre, Péchy Andorra bízta. A herceg versenylovai számos díjat nyertek.573 180 ökör segítette a gazdálkodást, de foglalkoztak hizlalással is. A juhállomány nem volt nagy, mindössze 800 darabos merinói nyájat tartottak, de a terület nem is nagyon volt alkalmas birkák tartására. Annál nagyobb volt a sertések szerepe: a tartási körülményekre kevésbé igényes mangalicá567 Téli Esték, 1913. (16. évf.) január 19. 568 Nagy-Nagy (2004): 52. 569 Uo. 570 Uo. 571 Ujváry (1914): 301-343. 572 Nagy-Nagy (2004): 55. 573 Pesti Hírlap, 1928. január 21. 125
