Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

1782-től kezdve a Hohenlohe család tagjai igen sok pénzt fektettek sziléziai ipari vállalkozások alapításába, s másfél század alatt igen sokat kerestek is vele. A família az európai arisztokratáknak azon csoportjához tartozott (s ez Nyugaton egyáltalán nem volt ritka), amelynek tagjai felismerték a korai iparosodásban rejlő lehetőségeket, s hagyományos mezőgazdasági tevékenységük mellett ipari cégeket fundáltak. Könnyen felismerhető volt, hogy az angol gazdaságtól elmaradt, de hatalmas szunnyadó energiával rendelkező német gazdaságnak a nehéziparra nagy szüksége lesz. Ehhez az országnak minden lehetősége megvolt, gondoljunk csak a Ruhr-vidék, a Harz-hegység, vagy éppen Szilézia gazdaság- és természetföldrajzi adottságaira. Kraft Keresztély időszaka alatt, de már előtte apja által irányítva is, főleg a cinktermelést futtatták föl.511 Kraft Keresztély 1899-1917 között több új bányát nyitva növelte a termelést. Magánvállalatait 1905-ben Hohenlohehütte (ma Katowicze) központtal részvénytársasággá szervezte át (Hohenlohe Werke AG). A bővülést mutatja, hogy a 19. század végén 7244 dolgozót foglalkoztattak, de a háború előtt, 1913-ban már 10 000 munkása volt. Felismerve a kor technológiai változásait, részese volt a Felső-Sziléziai Elektromos Művek létrehozásának is. Kraft Keresztély nemcsak Sziléziában, hanem németországi birtokain is számos ipari vállalkozást alapított, ezek közül emeljük ki az Oehringer Bergbau AG-t.512 Ipari vállalkozásai mellett egy kereskedelmi társaságot is alapított. Munkája anyagi sikerrel párosult: 1912-ben az éves jövedelme 7 millió márka volt, s 151 millió márkás vagyonával a leggazdagabb német famíliák között szerepelt.513 Vagyonát ipari vállalkozásai, a németországi hitbizományi földjei, erdei, sziléziai birtokai és az alább bemutatandó három magyarországi uradalma tette ki. A Hohenlohek a patriarchális, gondoskodó vállalkozó típusába tartoztak, amit többek között az is mutat, hogy munkásaiknak számos egészségügyi intézetet hoztak létre, így például 1884-ben Slawentzitzben 90 fős tüdőgyógyintézetet alapítottak.514

Hohenlohe herceg Magyarországon A javorinai uradalom megszerzése és kiépítése

Ezek után nyilván jogos a kérdés, hogy mit is keresett egy sikeres német arisztokrata, egy ipari nagyvállalkozó Magyarországon? Azt már említettük, hogy Közép-Európa különböző vidékein hatalmas földbirtokai voltak a hercegnek, aki ugyanakkor híres vadász is volt. A társadalmi ranglétrán hasonló pozíciót elfoglaló arisztokratákkal, de egyedül is igen sokat vadászott. A vadászat abban a korban a közösségi lét egyik tipikus formája volt a német, az osztrák és magyar arisztokrácia soraiban. A közös vadászatok, akárcsak a gyógyfürdők

511 Taddey (1993): 7-15.

512 Uo., 14.

513 Skibiczki (2002): 27. táblázat,

sw jüttemann (2015): 197.

116