Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

5. Birtokforgalmi változások a kapitalizmus kialakulásának idején (1850-1918)

21. kép: A Pallavicini család kastélya Mosdóson

más famíliákhoz jutottak. A Kubinyiak és a Nedeczkyek is eladták földjeiket, s jó néhány Svastich-, Tallián-, Horváth- és Siskovits-birtok is más családokhoz került.

Azt is érzékelhettük azonban, hogy erőteljesen növekedő középbirtokosok is bőven előfordultak a megyében. Nyertese volt a szabad birtokvásárlási lehetőségnek a Kacskovics család, amely már nemcsak házasságokkal, vármegyei pozíciók megszerzésével, hanem méretes birtokvételekkel is jelentkezett. A Kund család Somogyfajsz környékén építette ki jelentős méretű uradalmát.478 Véssey Sándorról már részletesebben szóltunk, aki a megye egyik minőségi gazdaságát hozta létre Felsőzsitfa-Szőcsénypusztán. Több ezer holdas birtokokhoz jutott hozzá Vasdényey Imre, Mándy Sámuel, illetve a baranyai-somogyi illetékességű Nádosy Kálmán is. Úgy látjuk (főleg az Ujváry-féle, háború előtti birtokleírások alapján), hogy a jómódú középbirtokosok megmaradt és kiegészült rétege magas minőségű gazdálkodást folytatott. A nagy költséggel megszerzett, felfejlesztett középbirtokosi uradalmakból - hasonlóan az arisztokratákhoz - számos esetben hitbizományt alapítottak. Somssich Miklós a sörnyei, Kund Gusztáv a somogyfajszi, Véssey Sándor pedig a felsőzsitvai földeket védte le az utódok számára.479

Somogy a 19. században alapvetően agrártermeléssel foglalkozó megye volt. Éppen ezért a legérdekesebb változások talán nem a hagyományos földesúri

478 Lásd: Kanyar (1989): 365-366.; Ujváry (1914): 301., 338.

479 Ujváry (1914): 301.

106