Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
évente 30 rénes forintot fizettek a birtokos családnak.555 A füleki közös családi tulajdonban lévő mészárszék után egy mázsa húst és egy mázsa faggyút szoktak évente fizetni.556 Gyöngyösön két mészárszéket is használhattak. Erdős Gergely 1716-ban 12 magyar forintot fizetett az egyik mészárszék után a földesúrnak. Még abban az évben emeltek egy másik mészárszéket is a Csapó utcai kocsma mellett, amely után Koháry II. István évente 7 rénes forintot és 44 dénárt kapott.557 A (balassajgyarmati mészárszék bevételeit Koháry elengedte a lakosságnak.558 Az 1710-es évekre már több faluban is megjelent a malom.559 A Koháryaknak csak a nógrádi mezővárosaikban működtek malmaik, Gyöngyösön és Gyöngyöspatán nem volt földesúri malom. A szécsényi malom több bevételt hozott a Koháryaknak, mint a füleki, miközben a (balassa)gyarmatiaknak a földesúr átengedte a malma bevételét.560 A bevételként elkönyvelhető tételek tehát nem csupán pénzben jelentkeztek, mégis azt tekinthetjük a legjelentősebbnek. A kisebb súlyú természetbeni bevé555Szirácsik, 2007.34. 556Szirácsik, 2007.153. 557Szirácsik, 2007.112. 558Szirácsik, 2007. 81. 559 (Szirácsik, 2007.) A füleki uradalomból tartozó Ipolygalsa faluban volt egy kétmalomköves malom, amelyben volt kásatörő, kenderkalló, és a földesúrnak körülbelül 80 kila búza bevételt szokott hozni. Ipolynyitrán is volt egy kétmalomköves malom, amelyet a helyiek csak felső malomként emlegettek, de a Koháry família közös tulajdonában volt itt még egy malom is. A bevételt három részre osztották: a falunak, a molnárnak és a földesuraknak. A malmok után járó földesúri bevételekből úgy osztozott a család, hogy először elkülönítették a Koháry II. Istvánnak járó '/« részt, majd annak a felét is ő kapta, a másik fele pedig a néhai Koháry Farkas fiaié lett. Az uhorszkai malom után nem „adóznak, hanem a molnár az úrdolgára fejszével tartozik előállni". A füleki uradalom falvaihoz képest szerényebb bevétel, évi 25 kila búza származott a Béna vizén lévő füleki egymalomköves malomból. A szécsényi uradalomban az ecsegi malom molnárjának kellett úrdolgára előállni fejszével. Sipeken is volt a falunak egy malma, amely más nemesekkel közös volt. A sipeki malom után a Koháryaknak 1 rénes forintot és 50 dénárt kellett évente adni, valamint igény szerint a molnárnak fejszével kellett úrdolgára menni. Az Ipoly vizén egyköves malom forgott Varbón Koháry II. István malmában. Ugyancsak az Ipoly segítségével működött a Szécsény mezővárosi kétmalomköves malom, amely a Koháry famíliának évente 80-90 kila búza bevételt termelt. A gyöngyösi uradalomhoz tartozó Viszneken Orczy Istvánnak és Almássy Jánosnénak volt csak malma a Gyöngyös vizén, de a két malom gátja „a vizeket annyira kitolta, hogy a határnak harmad részének alig vehetik hasznát” a Koháry-birtokhoz tartozó lakosok. A gyöngyösi uradalom Nógrád vármegyében elterülő Herencsény falujában volt korábban a Koháryaknak egy egymalomköves, felülcsapó malma, amely 1716-ban „puszta” volt. A zsélyi uradalomban a Palotai patak vizén volt egy egymalomköves malom Szklabonyán, amely után 20 kila búzát adtak, ártányt hizlaltak és fejszével mentek úrdolgát végezni. A kisújfalusi malomból évi 6 rénes forintot adtak, de a szklabonyai molnár tartott attól, hogy a kisújfalusi malom „elveszi a kenyerét", s kérte a kisújfalusi malom bezárását a földesúrtól. A Kürtös vizét használó zsélyi malom után Molnár Mihály 1716-ban pontosan annyit adott, mint szklabonyai társa. (Balassa)Gyarmaton az Ipoly mellett lévő kétmalomköves malom bevételét a földesúr átengedte a lakosoknak. A puszta malomhely újraépítéséről gondolkodtak ekkortájt. ““Szirácsik, 2007. 156
