Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

II. A Koháry-Coburg család és birtokaik

a másik füleki uradalom volt. A közös családi birtokokhoz tartoztak 1724-ig a szécsényi és gyöngyösi uradalmak, majd utána a nem zálogbirtokhoz tartozó Bosnyák-féle részek. 1724-ben ugyanis a Forgáchok visszakapták zálogbirtokaikat, a szécsényi és gyöngyösi uradalmakat. Ekkor kerülhetett birtokigazgatásilag a zsélyi uradalom a Koháryak divényi uradalmához.145

A birtokigazgatási egységeknek és változásaiknak bemutatása után meghatározzuk a vizsgálni kívánt területet s az elemzett időszakot. A szécsényi, majd füleki központi irányításhoz tartozó, változó kiterjedésű Koháry-birtokokat mutatjuk be Koháry I. István 1647. évi Nógrád vármegyei birtokszerzésétől egészen Koháry II. István 1731. évi haláláig a három birtoktípust, vagyis a közös családi birtokot, Koháry II. István birtokát és Koháry Farkas fiainak, majd az egyetlen életben maradt fiúnak, Koháry Andrásnak a birtokát tekintve.

H5$ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). Megjegyzendő azonban, hogy a levéltári hivatkozásnál szereplő „füleki uradalom” elnevezés ellenére a birtok központja 1724-ig Szécsényben, azt követően Füleken volt, illetve több birtokrész tartozott hozzá.

55