Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
II. A Koháry-Coburg család és birtokaik
nyú birtokgyarapodásnak Alsó-Ausztriában az ebenthali és walterskircheni uradalmak tekinthetők. A Koháryak birtokgyarapodása Koháry Pétertől Koháry Andrásig megfigyelhető. A XVII-XVIII. századi birtokszerzések jórészt kikerültek a család kezéből Koháry Ferenc 1826. évi elhunytáig zálogbirtokok visszaadása, a rokon családokkal való egyezség következtében. A területváltozás hatására jelentős földrajzi változás figyelhető meg a birtokokat tekintve, hiszen a Hont, Gömör, Nógrád, Heves és Külső-Szolnok, Pest-Pilis-Solt vármegyékre kiterjedő birtokhálózat jobbára Hont és Gömör vármegyére csökkent, csak kisebb birtokok maradtak a többi vármegyében, illetve a korszak folyamán jelentősebbé vált az Alsó-Ausztriában húzódó uradalmaik szerepe. A Koháry család jószága, főként pedig a Kárpát-medencében lévő földbirtokai gróf Koháry II. István országbíró idejében váltak a legnagyobbá, hiszen birtokainak kiterjesztésében buzgó földesúr volt. Célja az apai és anyai ági örökség megtartása és megszerzése lehetett. Az anyai ágon kegyvesztett vagy magvaszakadt rokonainak, így Balassa III. Imrének és Wesselényi II. Ferenc nádornak a birtokait sikerült elnyernie különféle módokon. Segítségére volt ebben az uralkodó iránti töretlen hűsége és a saját érdemei. Ahogy kortársa, Gyöngyösi István megjegyezte, „tekéletes hűségét megösmérő és azt jutalmazni kévánójó ura, koronás királya, azki tudniillik mind jószágabéli értékét nevezetesen bővítette, mind tiszteinek méltóságos állapotját garádicsonként nagyobbította”.110 Koháry II. István másik célja a család biztonságának a megteremtése lehetett. Aggódó anyja, Koháry I. Istvánná Balassa Judit Szitnyán, 1680. január 19-én kelt leveléből is ezt olvashatjuk ki: „... Én nem tudom, miért szerzel az Jószágot, ha magadnak nyugodalmas életet nem kívánsz. Csak mások élnek könnyebben, az te nagy faratsagod után, mint magad Jószágod hasznából ...”.m Koháry II. István a birtokaiból fakadó előnyöket akkor sem élvezhette, amikor a bécsi udvarhoz való hűsége miatt a Thököly-felkelés, illetve a Rákóczi-szabadságharc idején elvesztette azokat. A harcok elmúltával azonban a birtokaiba visszaállított Koháry család hálás szívvel gondolhatott a birtokszerző gróf Koháry II. Istvánra. A Koháryak ugyanis két ízben veszítették el birtokaikat: a Thököly-felkelés idején és a Rákóczi-szabadságharc folyamán. A harcok múltával a birtokok a Koháryakhoz mindkét alkalommal visszakerültek. A Thököly Imre vezette felkelés idején nagy károkat szenvedtek el a Koháry-birtokok. Koháry Farkas 1682. szeptember 15-én így írt erről: „... Nékünk, Koháryaknak jó darab portiónk oda, a faluinkat is, ott körül-belül mind össze égettek. Szécsény után Fülektől is elestünk ...”. Szeptember 30-án kelt levelében beszámolt arról, hogy a szitnyai kastélyukat teljesen feldúlták a kurucok, s Csábrágot is megpróbálják bevenni. A pusztítás olyan jelentős volt, hogy ezért Nógrád vármegye ""Gyöngyösi, 2002. 111 Komjáti, 2012. 44
