Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

Befejezés

lom működése, sem pedig a földesúri célokra fordított természetbeni nem volt viszonylag jelentős, ezért a következő évre számottevő maradványt őrizhettek meg. A készletezés szelleme vezette tehát a gazdálkodást. Mindezek miatt fordulhatott elő, hogy a birtokok lakosságának pénzbeli kötelezettsége, a természetbeniek pénzben történő megváltása fontosabb cél lehetett a természetbeni kötelezettségek behajtásánál.

A Koháry család Nógrád vármegyei központú közös birtokáról és az egyes családtagok birtokairól figyelemreméltó földesúri jövedelem származott. Az innen befolyt földesúri jövedelem nagyobb része Koháry II. Istvánhoz került. Megismerve a földesúri jövedelem felhasználását, elmondhatjuk, hogy java részét kegyes célra fordította: a füleki templom és kolostor építésére, az egyház, különösen pedig a füleki és szécsényi ferencesek javára, de nem feledkezett meg a koldusokról sem. Halálának évében, 1731-ben a birtokait öröklő Koháry András földesúri jövedelméből továbbfolyt az elhunyt országbíró kegyes céljainak megvalósítása Koháry II. István akaratát figyelembe véve.

305