Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IX. A földesúri jövedelem
1 kor élelemre 1 forintot költöttek, 3,85 forintért adtak bort útravalónak. A földesúr parancsára Korponay Jánosnak július 20-án 50 forint jutott. December 15-én gróf Bercsey Tamás feleségével időzött Füleken, ahol az ebédhez bort is ivott (2 forint). Koháryhoz igyekezett Károlyi Sándor is feleségével 1727-ben, amikor április 6. és 8. között Füleken szállt meg 20 cseléddel. Még ebben az esztendőben Füleken vendégeskedett Berey Tamás kétszer és Vécsey úr is néhányszor. Rájuk összesen 15 forintot költöttek. A tőrincsiek ügyében eljáró szolgabíró és esküdtek ellátására 5 forintot adtak. 1730 folyamán a vendégek ellátására, avagy a „Böcsületes Úri Emberekre” 20 forintot költöttek. 1725- ben kimutatható, hogy a böjt idején Koháry II. István a füleki rezidenciáján lakott, ezért a tiszttartó a földesúri konyhára sok mindent vásárolt. Március 13. és április 16. között a földesúri konyhára 100 tyúkot vett (7,5 forint), március 15-én nyolc tiszai halat (5,5 forint), április 10-én újra halakat szerzett be a tiszttartó (0,29 forint), két nap múlva tojásért adott pénzt (1,1 forint). Mindezeken felül vásároltak „veres és foghagimát” (2,75 forint), több alkalommal összesen 15 csirkét (0,65 forint), fűszert (0,15 forint), 650 font tehénhúst (16,23 forint), tojást (2,5 forint), friss halat (0,25 forint). Szükség volt még a konyhában négy új szitára is (0,4 forint). A „sütő Aszonynak” 40 napi kenyérsütésért 1,7 forintot fizettek ki. A földesúr csábrági konyhájára szánt kiadással csak 1730-ban találkozhatunk a fennmaradt számadásokban.893 A tiszttartó február 18-án egy pár őzet küldött Koháry II. Istvánnak, amit a földesúr parancsára a „puskások"lőttek (1,5 forint).894 Három alkalommal is vásároltak halat. Február 24-én két akó „hal csíkot” (9 forint) vett a tiszttartó, december 31-én pedig 88 iccét (6,6 forint). Március 16-án a tiszttartó a földesúrhoz Csábrágba küldött négy pontyot és 20 kecsegét (3,5 forint). A böjt idején szívesen fogyasztott tehát halat, de amint egyik versében is írta: „Jó étket főzhetni, halbúi készíthetni, hiszem régen mondom, nem mindenkinek gyomra, vágyódik az húsra, magam is jól tudom”.895 1726- ban nagy értékű óbúzát vettek a szécsényiektől (6859,09 forint) október 18-án, valamint füleki bort (549,06 forint). Valószínűleg nemcsak a földesúr asz893 Egyéb források azt bizonyítják, hogy korábban is rendszeres lehetett az élelmiszerküldés Csábrágba. Balogh Miklós csábrági tiszttartó 1720-ban például jelezte, hogy megkapta a 22 császármadarat és egy pár őzet, amit Gömrey szécsényi tiszttartó küldött neki. (§ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove, Balogh Miklós csábrági tiszttartó levele Gömrey János szécsényi tiszttartónak, kelt Csábrágban, 1720. január 20-án.) 891 Koháry II. István a számadásban nem szereplő zsélyi uradalomból is hasonló vadakat várt ekkor. Miután megkapta a zsélyi jószág gondviselőjének, Pongrácz Lászlónak a levelét arról, hogy négy napig hiába vadásztatott, a következőeket válaszolta, „...addig vadásztasson számomra, valameddig legaláb egy pár őzet nem küldhet ide, s- az ki azokat meg lövi, nem bánom, ha ital pénzt ad is K[e]gy[e]m[e]d nékie... az küldött halat jó néven vettem, legyen ezentúl azon K[e]gy[e]m[e]d, hogy sokszori írásom szerint halat küldhessen ide”. ($ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry- Coburg vo Filákove, Koháry II. István levele Pongrácz Lászlónak, a zsélyi jószág gondviselőjének, kelt Csábrágban, 1730. január 7-én) 895 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Quart. Hung. 4159. 15. 287
