Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IX. A földesúri jövedelem
IX. A földesúri jövedelem A Koháry földesurak jövedelme a birtokaikból származó bevételekből eredeztethető úgy, hogy a bevételekből levonjuk az uradalmakra fordított kiadásokat, vagyis a működési költségeket. Koháry II. István, de Koháry András földesúri jövedelme is a család osztatlan birtokairól és a saját kezelésű birtokaikról egyaránt származott, ezért mindegyik birtoktípust meg kell vizsgálnunk. A Koháry család közös birtokainak bevétele a vizsgált időszakban az 1720-as évek elején volt a legmagasabb, ami drasztikusan csökkent az 1724-es esztendővel kezdődően a területcsökkenés miatt. A bevételekhez képest a működési költségek azonban a vizsgált korszakban végig elenyészőek voltak, ennek megfelelően a földesúri jövedelem a bevételek 97-99%-a volt! A jelen elemzés során a tiszttartó által elkövetett véletlen, esetleg szándékos számolási hibákat kiküszöbölve az általunk számolt összeget adtuk meg, ennek következtében derült fény a következőekre. Általában a bevételekből nem maradt a következő esztendőre átvihető maradvány, hiszen a működési kiadásokon túl minden pénzbevételt felosztottak a Koháry család tagjai között, csupán 1726-ban hagytak szerény összeget a kasszában. Két esztendőben azonban a „maradvány” mínusz előjelű lett, így 1720-ban nagyobb, 1724-ben kisebb mértékben túlköltekezés mutatható ki, mindez azonban a tiszttartó által készített számadásból nem derült ki a számolási hiba miatt.857 857SABB, L. Rodya Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove. A fiileki uradalom számadásai (1720-1731). 271
