Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VIII. Gazdálkodás a természetbeniekkel
A földesurak is igényt tartottak birtokaik búzájára. Az általuk kért búza menynyisége évenként meglehetősen szélsőségesen változott annak ellenére, hogy minden esztendőben jelentős mennyiségű fel nem használt búzamaradványról számolnak be a források. Koháry II. István birtokán a búzakészlet 1-54%-át kérte a földesúr 1730-ig, miközben Koháry András a szerényebb búzakészletének 0-9%ára tartott igényt, de 1731-ben is az öröklött birtokon csak 11%-ot ért el a földesúr által felhasznált mennyiség. A földesúri búzát tekintve több esetben ismert a felhasználás célja. Koháry II. István a füleki templom és kolostor épületére nem csupán pénzt költött, hanem a munkáért búzát is adatott. 1731. évi halálakor pedig rezidenciáját meszelték ki vélhetően már az örökös Koháry András parancsára.802 Nagylelkű volt Koháry II. István az egyházzal, jelentős mennyiségű búzával támogatta a ferences szerzeteseket.803 A fülekre érkező vendégek ellátására is 1731-ben szükség volt kivételesen búzára.804 Olykor ismeretlen okból kapott több személy Koháry II. István búzájából.805 1726-ban pedig két kila búza járt azért, mert a földesúr konyhaszekerére kast fonatott a tiszttartó. 81,2 Koháry II. István a templomban és a kolostorban végzett munkálatokban 1726-ban résztvevő Rihács kőművesnek a munkájáért 25 kila búzát adatott, a füleki mészkővágó embereknek pedig hat kilát. 1730-ban minden hat-hat öl kő vágásáért három-három kila búzát, összesen 28 kilát ígért, miközben a templom nagy ablakainak és a kolostor ajtóinak, ablakainak készítéséért 15 kilát. Koháry II. István halálának évében, 1731-ben a mészkővágók 24 öl mészkő után 12 kila búzát kaptak, a földesúr füleki „szobái kifehérítéséért” viszont 1,25 kilát, miközben a füleki asztalos a templom ablakrámáinak készítéséért a pénzfizetségen felül nyolc kilát. (§ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai [1726-1731].) 803 Koháry II. István parancsára 1727-ben a füleki ferencesek 40 kila búzát kaptak, miközben a szécsényi és szendrői ferenceseknek 30-30 kilát juttatott. 1730. április 8-án a füleki ferencesekhez 25 kila búza került. A tiszttartó Koháry II. István 1731. március 29-ei halála előtt tíz nappal a földesúr parancsára a füleki ferenceseknek 50, míg a szécsényi ferenceseknek 24 kila búzát adatott. Ugyanebben az évben további 1000 kila búza került a füleki ferencesekhez. (§ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove. A füleki uradalom számadásai [1726-1731].) ем i73i_ben az „év folyamán megszálló urak kenyerére" hat kila búzát adott a tiszttartó. ($ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove. A füleki uradalom számadása 1731-ből.) 805 1726-ban Koháry II. István Tharodi úrnak Egerbe küldetett 15 kila búzát. Február 27-én Jánossy Jánosnak adtak 50 kila búzát, szeptember 12-én újabb 12 kilát kapott akkor, amikor Kecskeméthy Pál is 12 kilát. A szécsényi Varga Mihály három kila búzát mondhatott így magáénak, miközben Pécsi János anyja 6 kilát. (§ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai [1726-1731].) A Koháryak zálogában lévő Forgách-birtok, a szécsényi uradalom 1724-ben került ki a Koháry család kezeléséből. Az 1716-ban felvett úrbéri összeírás a Koháryak által birtokolt Szécsény városi birtokán jegyezte fel az ott lakó Jánossy Jánost és Kecskeméthy Pált is, valamint a céhbéli varga mesterembert, Varga Mihályt. Jánossy János és Kecskeméthy Pál személyükben nemesek voltak. (Szirácsik, 2007. 27-28.) Kecskeméthy egyébként II. Rákóczi Ferenc fejedelem államához tartozó Nógrád vármegye szolgabírája volt 1707-től 1709-ig, miközben 1706 és 1709 között szécsényi alharmincadosként is tevékenykedett. A nemes Jánossy János, aki Bercsényi mellett ezereskapitány, majd parancsnok volt, 251
