Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VII. Az uradalom pénzmozgásai
gondviselője, s az uraság helyettese a megyegyűlésen.770 A garamszentbenedeki egyházi birtokon ellenben a tiszttartó hatalma igen csekély volt, nem terjedt ki felügyelete a számtartóra vagy a kulcsárra, s kezdetben a munkaköre is inkább az ispánéra emlékeztetett.771 A Nógrád vármegyei divényi uradalomban ezzel szemben a tiszttartót tekinthetjük az uradalmi irányítás központi figurájának. A Zichy család levéltárában a tiszttartók gondosan megőrizték a család első divényi tiszttartójának, Feja Jánosnak 1686. március elsején, Pozsonyban kelt konvencióját, amelyből kiderül, hogy Zichy I. István tiszttartója köteles volt „a gazdaságot és minden folyó jövedelmet szaporítani, minden dolgaiban híven, jámborul és hasznosan fáradozni és szolgálni”, mindemellett számadási kötelezettséggel tartozott. Az 1736-os évi rövidke utasítás is figyelmeztette a tiszttartót, hogy viseljen gondot a rábízottakra, s a bevételekről és kiadásokról Isten és földesura felé való hűséggel vezessen számadást. Az általános jellegű utasítások tehát nem tartalmazták a tiszttartó munkakörének pontos leírását, csak annyit, hogy ő vezette a számadáskönyveket, amelyeket a földesúrnak bemutatott. A számadáskönyvekből kiviláglik azonban az is, hogy a tiszttartó képviselte urát a megyegyűlésen, ő fizette ki a béreket, s gyakorta részt vett különféle termékek beszerzésében. A hatalma valószínűleg kiterjedt a többi tisztviselőre, alkalmazottra és szolgára, így felelősséggel tartozhatott az uradalom működéséért is.772 A Koháryak tiszttartójának - a számadások utalásai alapján - a divényi tiszttartóhoz hasonló hatásköre és feladatai lehettek. A központi tisztviselők hiányát pótolhatta némileg, hogy a három Koháry-birtoknak azonos volt a tiszttartója, aki elméletileg összehangolhatta a birtokok működését. E sajátosságok miatt a Koháry-birtokok irányítását végző tiszttartónak a központi tisztviselő hiányában a közvetlen utasítást az országbíró birtokán Koháry II. István adta, Koháry Andrásén a földesúron kívül Koháry András felesége, a családi birtok esetében pedig adat híján azt feltételezhetjük, hogy a két földesúr parancsolhatott a közös tiszttartójuknak. A földesúri utasítás többek között az egyes munkafolyamatok elvégzésére, a beszerzésekre és a kiadásokra is egyaránt vonatkozhatott a számadások alapján. A tiszttartó munkájának és a számadásának ellenőrzésére való utalással viszont nem találkozhatunk a fennmaradt források lapjain. A két urat is szolgáló tiszttartó a két Koháry birtokairól várhatta járandóságát. Igaz, hogy 1721-ben Szűcs András tiszttartónak - az országbíró számadásának hiánya miatt - csak az a 30 forint fizetés mutatható ki, amit Koháry András birtokának kasszájából kapott „fáradságáért”. Koháry II. István birtokán Trajtler István tiszttartó éves fizetése 1726-1727 folyamán és 1730-ban évi 75 forint volt. Koháry András birtokát illetően pedig 1727-ben és 1729-ben Trajtler István tiszttartó 77“Csapody, 1933.16. 771 Gerendás, 1934. 67. 772 Szirácsik, 2005. 197. 238
