Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VII. Az uradalom pénzmozgásai
VII. 8. táblázat Az osztatlan Koháry-birtok mezőgazdasági bérletből származó bevételei (1720-1731)745 év / forint rét legelő puszta erdő 1720 177,65 65,56 1721 171,90 77,76 7,50 1724 8,66 29,66 13,30 18,00 1726 8,50 42,97 10,00 20,00 1727 8,50 32,97 33,50 1731 9,50 39,67 3,00 Az ipari üzemek bérbeadását is mindvégig ki tudjuk mutatni a számadások alapján. Általában a mészárszék, malom és a serfőzőház bérlése után néhány forintot szedtek be évente. A szécsényi vámos Bánhidy Gergely 1721-ben a „szécsényi serfőzőházat próbára megárendálta, főzött harmadfél’46 főzést, nem lévén szerencséje hozzá, abban hadta”, ám abban az évben 2,25 forint bérleti díjat fizetett az uradalmi kasszába. Az uradalom területén 1724-ig két mészárszéket adtak bérbe úgy, hogy 30 forintot szedtek be a szécsényi után és 14 forintot a fülekiért. Szécsény a Koháryak zálogából azonban visszakerült a tulajdonos Forgách családhoz, így 1724-től csak a füleki mészárszékért kérhetett a tiszttartó bérleti díjat, amely összeg a korábbihoz képest némileg emelkedett, 16 forint lett. Az uradalom malmait is bérbe adta a tiszttartó. A malmok után járó pénz minden elemzett esztendőben jelentkezett, de összege erősen ingadozott 8 és 47 forint között. Mindennek hátterében az állt, hogy minden évben változott a bérbe adott malmok száma, illetve 1726-ban a molnárok személycseréje miatt a tiszttartó értékesítette a vámból származó gabonát a bérleti díj pótlásaként.745 746 747 745$ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 746 Értsd: két és fél 7471720-ban a lóciak bérleti díja, avagy „malom adaja” 2 forint volt, a hradistyaiaké 4 forint, miközben a szécsényi malom után a molnár 37 forint bérleti díjat, vagyis „tócs árát” fizetett, a nyitrai két malom után pedig 4 forintot, összesen pedig 47 forintot adtak. 1721-ben a szécsényi malom után 6 forintot kértek, de a többi malomból az előző év szerint szedték be a pénzt, illetve még a patvarci molnár 3 forintot fizetett az 1720-ban említetteken kívül, összesen tehát 19 forint volt az éves malombérleti díj. 1724-ben már csak a hradistyaiak malom árendáját és a nyitrai malom „tócs árát” említi a számadás, vagyis összesen 8 forint bérleti díjat. 1726- ban a hradistyaiak malom árendája 4 forint volt, a két nyitrai malomért a molnárok 2 forint „tocs arát” fizettek. Május 9-én a nyitrai „Fölső Malom’’-Ъап a „legények közt változás eset”, ezért felosztották a vámbéli gabonát, a Koháry família része 9 kila búza volt, amit értékesítettek 5,1 forintért. Május 20-án a tiszttartó a füleki malomból eladott 11 !ó kila vámbéli gabonát 9,78 forintért. Összesen 20,88 forint származott ebben az évben a malomból. 1727- ben a hradistyaiak malomárendája 4 forint volt, míg a korponaiaké és uhorszkaiaké 5-5 forint, a két nyitrai malom „tócs ягя”4 forint maradt, mindösszesen 18 forintot fizettek. 1731-ben a hradistyaiak malom árendája és a két nyitrai malom „tócs ára” 4-4 forint volt, összesen pedig 8 fo-227
