Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

VII. Az uradalom pénzmozgásai

Az inkább kivételnek számító 1725-ös esztendőn kívül - a közös birtoktól lé­nyegesen eltérően - nem a földesúri kezelés hozott arányaiban nagyobb bevételt, továbbra is a jobbágyi eredetű bevételek jelentették az alapot, a bérbeadásból szár­mazó pénz kisebb jelentőségű volt. Ugyanez lett volna a helyzet 1726-ban, ha az egyéb bevételek nem kerültek volna az országbíró birtokának számadásába, illetve 1730-ban, ha más uradalomból és az előző évből hatalmas pénzösszeg nem állt volna rendelkezésre. Az egyéb kategória egyébként minden évben szerepelt, ará­nya csak 1726-ban érte el a 78%-ot. VII. 3. 1-2. táblázat A bevételek összetétele Koháry András birtokán (1727-173I)737 év/ forint jobbágyi eredetű bérbe adott földesúri kezelésben lévő dézsma más ura­dalomból előző évi maradvány egyéb összesen 1727 160,75144,97 309,58 110,30 725,60 1729 254,17 73,17 359,81 325,90 1013,05 1731 1079,75 31,51 82,40 11,95 517,40 1474,09 242,00 3439,10 év/ forint jobbágyi eredetű bérbe adott földesúri kezelésben lévő dézsma más urada­lomból előző évi maradvány egyébösszesen 1727 22%20% 43% 15% 0% 0%0% 100% 1729 25%7% 36% 32% 0% 0%0% 100% 1731 31%1% 2% 0% 43% 15%7% 100% A Koháry András birtokáról származó bevétel nagysága 1727 és 1731 között hoz­závetőleg a közös kezelésben lévő családi birtok és az országbíró Koháry II. István bevételei között mozgott. A családi birtok bevétele ekkortájt a 740 forintot is el­érte, az országbíró birtokán pedig a 7794 forintot, miközben Koháry András össz­bevétele 725 és 3440 forint között növekedett. A jobbágyi eredetű bevételek 160 és 1079 forint között emelkedtek, látványos növekedés azonban 1731-ben figyelhető meg, amikor Koháry II. István birtokát Koháry András megörökölte. 1731 előtt a földesúri kezelésből és dézsmából szár­mazó összegek lettek jelentősebbek, majd Koháry II. István halálának évében ezek számottevően csökkentek. A bérleti díjak a jobbágyi és földesúri eredetű pénzek­nél kisebbek voltak, s évről évre csökkentek. 1731-ben megjelentek a Koháry II. István birtokára jellemző bevételtípusok, vagyis a más uradalomból származó ha­talmas összegek, az előző évi maradvány, s jelentős volt a máshová be nem sorol­ható egyéb bevétel is. 737 737$ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 223

Next

/
Oldalképek
Tartalom