Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VI. Az uradalom kereskedelme
tálában szerény összeget szántak Koháry András birtokán is.723 Koháry András birtokán különféle kiadások jelentkeztek: só, tinóökör, vetni való árpa, edény, kötőfék, patkók, szalonna, vaj, bor a füleki kocsmába.724 A földesuraknak is vásároltak az uradalmi kasszából. Az ingatlanra és élelmiszerre költött összegek esetében azonban sokszor nem különíthető el a vásárlás az előállítás munkadíjától.725 726 A Koháry-birtokok kereskedelme tehát igen korlátozott volt, különösen igaz ez az értékesítésre vonatkozóan. Mindez részben összefügg a korabeli viszonyokkal. Az ősi hagyományok szerint a nemesség a „gazdasági foglalkozások közül csak a mezőgazdaságot ismerte el olyannak - annyira, amennyire - érdemes és illik törődnie”. 726 A kereskedelmet számos tényező akadályozta. Jellemző volt, hogy a rintért, 10 nyűgöt 0,75 forintért és a „német lovak nyűgözésére” 10 istrángot 0,7 forintért. 1730-ban a hátulsó hámokhoz hozott tartaléknak két kötelet 0,1 forintért, március 22-én a szamarakhoz vásárolt szekeret 3,5 forintért, március 16-án 18 zabláért adott ki 0,9 forintot, majd a hámokhoz vonókötelet szerzett be 1,2 forintért, illetve a földesúr lovainak jártatásához szekeret április 22-én 6 forintért. Április 5-én a méheknek vásárolt a tiszttartó 50 „köpüt”, avagy kast. A korábban a lovászoknak járó gyertyákat a tiszttartó közvetlenül a két istállóba vitette: január elseje és április vége között 17 hétre 238 gyertyát és október elseje és december vége között három hétre 182 gyertyát összesen 4,2 forintért. (SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].) 723 1720-ban a tiszttartó egy pár taliga kerékért és egy „csikojtóért" és egy pár járomért 2 forintot adott. 4,12 forintért a kovács 14 új patkót készített, amikor kétszer patkolta Koháry András „paripáit és szekeres lovait". Ugyanebben az évben az ekére szereztek be 2,25 forintért „szántó vasat és csoroszlyát”, 1,3 forintért marhákra vásárolt 12 pár istrángot, 3 forintért négy szekérkereket. 1721-ben a tiszttartó 1,65 forintért 15 pár nyűgöt vett, majd két sín vasért fizetett 0,4 forintot, hogy a kocsisok lovakat tudjanak patkoltatni és szekereket javíttatni, továbbá 12 forintot adott Draskóczynak sínvasakért, patkókért, április 3-án pedig, amikor a földesúr lovait patkoltatta, 0,38 forintot költött három patkóra. Az 1727-ben az ingóságra fordított kiadások között közel öt mázsa sínvas vásárlása szerepelt 19 forint értékben, valamint 4,12 forintért patkókat és szögeket vettek. 1731. december 31- én „Praefectus úr"parancsára vásárolt két réz pálinkafőző fazekat (darabját 38 forint 36 dénárért), a nála lévő két rossz pálinkafőző vasfazék 45 fontot nyomott, amit beszámítottak 14 forint 62 dénárért, így összesen 23,61 forintot fizettek ki. A tiszttartó február 14-én a „szekeres német lovak mellé” küldetett három kötelet 0,23 forintért, illetve ebben az évben is nem a lovászok fizetésébe számították be a két istállóba 16 hétre szánt 272 gyertyát 2,72 forintért. ($ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].) 724 E költségek közé sorolhatjuk a tiszttartó következő vásárlásait 1721-ben: 9 forintért két kő sót vett, 20 forintért egy tinóökröt, 2,45 forintért öt kila vetni való árpát. 1729-ben a tiszttartó a lovászoknak 0,15 forintért edényt szerzett be. Április 4-én a földesúr két lovának hozott két kötőféket 0,8 forintért. December 29-én Draskóczy Sámuel küldött hordócskában patkókat 15,42 forintért. 1729-ben az egyéb kiadások a következőkből álltak: öt font szalonna vásárlása 0,63 forintért, négy icce vajért fizettek 1,14 forintot. 1731-ben a tiszttartó 300,3 forintért Szudokpüspökiben 1З6У2 akó bort kapott, amit a füleki kocsmába szántak. 3,34 forintért vásárolt még a szarvasmarhák, sertések számára és a savanyított káposztába sót, illetve a sertéseknek további 20 font sót október 13-án 0,47 forintért. 0,07 forintot költött május 10-én két font sóra a (Karancs)Ságon raboskodó öt, magát nemesíteni akaró ember ellátásához kenyérsütésre és ételükhöz. (SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].) 725 A földesúri jövedelemről szóló fejezet foglalkozik a kérdéssel bővebben. 726 Éber, é.n. 239. 217
