Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VI. Az uradalom kereskedelme
VI. 3. táblázat Koháry András birtokának földesúri kezelésből származó bevételei (1727—1731)712 év / forint kocsma vám összbevétel kocsma és vám % 1727 309,58 725,60 43 1729 359,81 1013,05 36 1731 82,40 3439,10 2 Koháry András 1731-ig nagyobb bevételt (309,58-359,81 forint) mondhatott magáénak a füleki kocsma révén, de amikor megörökölte Koháry II. István birtokát akkor ez a bevételtípus kikerült a számadásból, helyette a vámról olvashatunk. A vámbevételről nem tudhatunk meg annál többet a számadások alapján, hogy az ebből befolyt összeg 82,40 forint volt.712 713 A szeszes italok esetében csupán a készleteket rögzítették, a készlet fogyását már pénzben követték. A kocsmákban tartott bor, égettbor és pálinka a közös családi birtokon jelentkezett, noha 1720-ban Koháry II. István, 1729-ben pedig Koháry András birtokának számadásába kerültek a szeszes italok, amelyek nagy valószínűséggel a közös birtokról származhattak.714 1724-ben az addig Koháry zálogában lévő szécsényi uradalom visszakerült a Forgáchokhoz, a zálogbirtok részeként kikerült a szécsényi és varbói kocsma, ezt követően csak a füleki kocsma tartozott a Koháryakhoz. Ráadásul ugyanekkor a Forgáchok visszakapták a gyöngyösi birtokaikat, s az itteni kocsmát is. A két kocsma kiválásával számottevően csökkent a bor (22-33%-ra) és az égettbor (7-14%ra) éves mennyisége, miközben a pálinka készlet kétszer vagy háromszor akkora lett, mint 1724 előtt. 1724 után már vásárolni kellett borokat. A híres gyöngyösi borvidék kikerülése tehát hatással lehetett a Koháryak megmaradt birtokaira, hiszen Fülek táján nem állítottak elő értékelhető bort, s a majorsági szőlő sem termett Füleken a vizsgált korszakban. Petőfi Sándor 1845-ben járt a füleki kocsmában, ahol a következő tapasztalatokkal gazdagodott a helyi borokról: „Fülek sokáig volt a török kezében. Ha naponként abból a borból kellett volna inniok, melyet én itt a kocsmában ittam: fogadom, száz évvel előbb szabadult volna meg tőlük Fülek”.715 Mindvégig megmaradt azonban a bor dominanciája az égettborral és a pálinkával szemben. A vizsgált korszakban a bor 7-13%-a borseprő volt, ami nem más, mint az erjedés után letisztult bornak az üledéke. Ahogy a számadásokban 712 §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 713 §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 714 $ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 715 Idézi: Simkovic-Agócs, é.n. 17. 213
