Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IV. A majorsági termelés
év / kila összesen előző évről közös birtokról dézsma malom majorsági majorsági és dézsma 1726KI 100%89% 0% 6% 0% 5% 0% 1727KA 100%0% 12% 0% 0% 0% 88% 1727KI 100%38% 0% 14% 2% 45% 0% 1729KA 100%51% 0% 5% 0% 44% 0% 1730KI 100%83% 0% 2% 0% 15% 0% 1731KA 100%68% 1% 9% 0% 23% 0% A majorság szerepéhez képest a földművelésre alig fordítottak pénzt. 1720 és 1731 között csak néhány kiadás jelentkezett. A Koháry család osztatlan birtokainak számadásából kiolvasható, hogy 1720-ban ekére vettek „szántó vasat és csoroszlyát”. 1721-ben öt kila árpa vetőmagot vásároltak.611 A majorsági szántók méretéhez és jelentőségéhez képest kevés munkaerőnek fizettek. Koháry II. István birtokán 1720. szeptember 21. és december vége között fogadtak fel béreseket. 1721-ben megemlékeztek az „öreg béres”-ről és a „kisebb béres”-ről.612 A feladataikról nem tudunk semmit a fennmaradt források alapján. Máshol - például Ikladon - a béresek szántottak, vetettek, s alkalmi aratóbandák végezték az aratást.613 Majorost már 1726-tól említettek Koháry II. István birtokán, ő elsősorban az állatokkal foglalkozhatott, nem pedig a földműveléssel.614 Az allódium művelésénél fokozottan támaszkodhattak a jobbágyok 1514 óta törvényileg biztosított robotkötelezettségére.615 A Koháry-birtokokon az urbárium alapján azonban a majorsági szántókat gyakorta olyan módon művelték, ami túlmutat a robot felhasználásán. Az országban már a XVII. században kimutatható, hogy a jobbágyok járadékmérséklésért vagy attól való mentességért földesúri kezelésű földeket vetettek be uruk számára. A majorsági földhasználat legkezdetlegesebb fokának tekinthető mindez, amire példa hozható a XVII. századi görgényi, kővári uradalmakból, ahol a hegyvidéki részeken a jobbágyok a földesuruknak vetettek gabonát „a falu földjébe”.616 Ugyanez a jelenség mutatható ki a Balassa III. Imre Nógrád vármegyei divényi uradalmának 1660. évi urbáriumából, majd még 1736-ban is, amikor a divényi uradalom a Zichyeké volt. 1736-ban a majorsági területeket azok a házas zsellérekből vagy Vb telkes jobbágyokból szabadosokká vált emberek művel6,1 §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 612 $ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai (1720-1721). 613 Asztalos, 1994.244. 614 SABE, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 615 Szabó, 1948. 161-165., 176. 616 Makrai, 1957. 4. 188
