Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IV. A majorsági termelés
I révén 13 darabra nőtt az állomány. 1730-ban 16 szamár közül három ellett, de „minthogy késsön csikoztak, két csikó elesset”. 1725-ben a szamarak mellett lévő kocsisnak és három társának 12 heti költséget fizettek Koháry II. István birtokán és megadták a szamaras éves konvencióját, amelyet még a következő évben is folyósítottak előző évi munkájáért. 1730-ban Koháry II István szamarasának („szamarossának”), továbbá borjak és szamarak pásztorának („borjú és szamarok pásztora”) konvencióját fizették ki. 1731-ben a birtokot öröklő Koháry András a majorosnak azt a feladatot adta, hogy a majorbéli szarvasmarhák mellett a szamarakat is gondozza, de ekkor szintén említették a borjak és szamarak pásztorát („borjuk és szamarak pásztora”). 1730-ban Koháry II. István parancsára a tiszttartó „6 szekeres szamarakra” készíttetett hámokat, e hámokba vett „vonó kötelet”, „hátolsó hámokhoz” tartaléknak két kötelet, március 16-án 18 zabláért fizetett. Március 22-én szamarakhoz vett egy szekeret, amiből a szamarak tartásának okára és a feladataikra következtethetünk. A sertések nagy számban fordultak elő a majorokban.591 Koháry II. István birtokán 1726-ban 203 sertést tartottak, a következő évben 108-at, 1730-ban 114-et. Koháry András birtokán 1727-ben 16 sertést írtak össze, 1729-ben pedig 32 darabot. A sertéseket különféle betegségek támadták meg, s gyakorta ragadozók martalékául váltak. Koháry András birtokának 1729. évi számadásában említettek két „elveszett südöt [süldőt]”. Koháry II. István kondájából 1726-ban 10 sertés „dög által elveszett”, öt állatot pedig a „farkas megrontott”, majd 1730-ban is hat „dög és vad által elveszett”, sőt az is előfordult ekkor, hogy „amidőn Fülekre hajtottak volna, egy elszaladván elveszett”. Az állatokat elsősorban a földesurak konyhái számára tartották. Szentantalra 1727. január 10-én és 1729. december 15-én Koháry Andrásnak éppúgy szalonnát küldtek a majorból, mint 1730-ban Koháry II. István konyhájára. Néhány állatot a majorban dolgozók kaptak, egyszer viszont a koldusoknak is adtak. Ritkán került sor az állatok értékesítésére. Koháry II. István birtokáról 1726- ban kivételesen 112 sertést adtak el. 1731-ben a Koháry II. István birtokát öröklő Koháry András kilenc sertését vették meg. A sertésekre kondás vigyázott. Koháry II. István birtokán Bratinka János kondás kimutathatóan 1726-tól dolgozott 1731-ig. A kondásnak bojtárja („bujtárja”) is volt. Koháry András birtokán a fennmaradt számadások alapján 1727-ben és 1729-ben fizettek a kondásnak. A sertések orvoslását a kondásra bízták. 1726. augusztus 11-én Bratinka kondásnak adtak pénzt „sertések orvosságára”, majd 1730. július 18-án „sertések orvoslássáira puskaporra”, kénkőre („büdös keőre”). Bizonyos feladatokért másoknak 591 $ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 181
