Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
I. A felhasznált főbb források
mezőváros esetében csak a telekméretet jegyezték fel, az állatállományra és a földterületre vonatkozó adatokat nem. Némelykor leírták azt is, hogy melyik utcában lakott az illető, esetleg kúriához tartozó telken vagy paraszti házhelyen élt-e. A gazdálkodó családok állatállományát is felmérték, külön oszlopokba írták a családfők neve mellé az ökreik, lovaik, teheneik, juhaik, méheik, kecskéik és sertéseik számát. Egyáltalán nem írtak össze állatot Gyöngyös és Fülek esetében, minden más településen legalább az ökrök, lovak és tehenek száma bekerült a táblázatokba Uhorszka kivételével, ahol a tehenekről megfeledkeztek. A kecskékről nem vezettek külön oszlopot Szécsényben, valamint néhány füleki uradalomhoz tartozó településen, illetve a gyöngyösi uradalom Heves és Külső-Szolnok vármegyében lévő részein. A sertésekről sem tettek fel kérdést Heves és Külső-Szolnok vármegyében, juhállományra vonatkozó adatokkal sem rendelkezünk Gyöngyöspatáról és Gyöngyöstarjánról. A méhek összeírása is elmaradt a két említett településen éppen úgy, mint a Gömör vármegyei Siden. Az összeírásokban földre vonatkozó adatokkal is találkozhatunk. Megkérdezték, hogy a kenderföldjeik hány kila vetés alá valók, rétjeik hány szekér szénát termők, szántóföldjeik hány kila vetés alá valók, szökik hány ember kapálok. Igaz ugyan, hogy a kenderföldet csak Szécsényben tartották lejegyzésre érdemesnek. Semmilyen földterületet sem rögzítettek Adácson, Viszneken és Horton, illetve Gyöngyösön s a gyöngyösi uradalomhoz tartozó Keszegen sem. A szántót és a rétet mindenhol feljegyezték, csak Uhorszkán maradt el a szántók összeírása. Valószínűleg az irtásterületek hiánya miatt nem találhatunk adatokat irtásföldekről Nógrád vármegye mezővárosai s a füleki uradalom némely falva esetében. Hasonló okok miatt maradhatott el a szőlők összeírása is számos, elsősorban a két füleki birtokrészhez köthető településen. Az „adójukat”, valójában a cenzust is többször megállapították, vagyis azt, hogy az úrbéres föld használatáért pontosan mennyi rénes forinttal tartozott az adott családfő a földesúrnak. Mindezt a szécsényi uradalom esetében akkurátusán följegyezték, míg a zsélyi uradalomban csak (Balassa)Gyarmatnál, a két füleki birtokrésznél is mindössze Füleken tették meg, de a gyöngyösi jószágban ennek összeírása elmaradt. Végül külön oszlopban tudakolták meg, hogy „hány esztendeje itten lakásának”, bár a fejlécekre csak ritkán került föl ez a kérdés. Itt eltérő részletességgel tüntettek fel a családfőre, a családra vonatkozó más adatokat is. Nemcsak azt kérdezhették tehát, hogy mióta élt a településen, hanem azt is, hogy honnan származott, mikor érkezett a településre, ki volt a korábbi földesura, melyik uradalomrészen élt, volt-e foglalkozása, milyen mesterséget űzött, néha a testi fogyatékosságát, vagyoni helyzetét is. A táblázatos összeírást követő szövegben a következők iránt érdeklődhettek az összeírok. Voltak-e más birtokosok az adott helységben? A Koháryak része mekkora volt, illetve közös családi jószágok esetén az egyes családtagoknak milyen 18
