Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
nyolc kila alá való szántófölddel, valamint négy kila alá való irtásföldet és hat ember kapáló szőlőt is művelt.471 A csitári Hercseg Jánosnak egy egész házhelye volt, amelyhez két szekér szénára való rét és öt kila alá való szántóföld tartozott, a gazdaságához pedig egy-egy lovat és tehenet soroltak.472 A (balassa)gyarmati Olá Mártonnak negyed házhely jutott, amely 2,5 szekér szénát termő rétből és öt kila alá való szántóból állt, amit négy ember kapáló szőlő egészített ki. Az összeírt állatállománya közé két ökröt és egy tehenet sorolhatunk.473 Halga Mátyásnak ellenben ugyanitt nyolcad telek maradt 1,5 szekér szénát termő réttel, 2,5 kila alá való szántóval, szorgalmi földje öt ember kapáló szőlő volt, s egy-egy tehenet és sertést tartott.474 Gyöngyösön csak a házhelyet írták össze, ez alapján tudjuk, hogy Horvath Jánosnak fél házhelye volt.475 1716-ban Füleken is csak a házhelyeket jegyezték le, ami alapján elmondhatjuk, hogy Borbás János hadnagy egész házhellyel rendelkezett, míg a 12 családfő, akinek az apja Koháry II. István füleki katonája volt, fél házhelyet kapott Szabó András házhely nélküli gazda kivételével.476 A végvári harcok emlékezete Az urbáriumban szereplő katonák és utódaik összeírása tehát a szándékos torzítás következtében elsősorban a török elleni hadakozás lenyomatát adja, a Rákóczi-szabadságharc utáni jótékony „amnézia” nem tette lehetővé a Rákóczi-szabadságharcban fegyvert fogott katonák lejegyzését. Az emlékezés szelektív volta azonban az összeírt katonák és civilek tudatában is erőteljesen jelen volt. A betelepült gazdák esetében például gyakorta meghatározták a megérkezés dátumát az úrbéri összeírásban, amit olyan emlékezetes történelmi eseményhez kapcsoltak, amely nemritkán meghatározta további életüket. A migráció dátumaként megnevezett események alapján megfigyelhetjük, hogy a korabeli lakosság számára melyek voltak a korszakhatárt jelentő történelmi események. A hollókői Nagy Mátyás apja Hollókőn hadnagy volt, „mikor keresztény bírta, meddig pedig a török Szécsényben és Hollókőbfen] lakott”, Rimócon élt.477 A gyöngyöspatai Nagy János Fülekről érkezett, „mióta Fülek elveszett, azóta itt lakik”, vagyis 1682-től, Sándor Krizsán pedig Lestről jött (Balassa)Gyarmatra „még Fülek veszedelmekor”:478 A keszegi Pásztor Antal a Hont vármegyei alsópalojtáról ak471 Szirácsik, 2007. 57. 472 Szirácsik, 2007. 48. 473 Szirácsik, 2007. 71. 474 Szirácsik, 2007.79. 475 Szirácsik, 2007.109. 476 Szirácsik, 2007.150-153. 477 Szirácsik, 2007. 57. 478 Szirácsik, 2007. 125., 71. 142
