Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
gyei Csitár faluba költözött egy katona leszármazottja. Gyöngyös mezőváros katonája a seregben volt, de felesége ténylegesen is a mezővárosban élt.458 A török uralom alól való felszabadulást követően az elnéptelenedett vidékre nagy számban érkeztek bevándorlók, de sokan el is hagyták a birtok területét. Az összeírásokban szereplő 906 gazda 58%-a helyi lakosnak vallotta magát, míg 32%-uk jövevénynek. Kísértetiesen hasonló lehetett a helyzet az elemzett 22 gazda esetében: 59%-uk helybelinek, 32%-uk jövevénynek tarthatta magát.459 A lejegyzett 22 katona vagy leszármazottjuk közül kettőről nem tudjuk megállapítani, hogy honnan származott. Valószínűleg az újranépesült Fülek 12 családja is helybelinek tarthatta magát a várban korábban szolgáló végvári vitéz apákra való tekintettel, de a hollókői hadnagy fia is helybelinek érezhette magát.460 A vizsgált Koháry-birtokokon belül költözött három gazda: Péter János füleki katona Szécsényben talált új otthont, míg a füleki katona apával büszkélkedő Tott Gergely és Mihály a Heves és Külső-Szolnok vármegyei Hort faluban. Tott Gergelyről tudjuk, hogy 1711-ben érkezett Hortra. Megfigyelhető volt a Koháry-birtokon kívülről való bevándorlás is. A csitári Hercseg János apja Drégelypalánkon katonáskodott. Horti István szécsényi gazda apja viszont kékkői katona volt. Hercseg és Horti feltehetően az apák állomáshelyéről vándoroltak tovább. Olá Márton az erdélyi Bonchidát és Bánffy György földesurat hagyta ott, hogy 1714-ben (BalassajGyarmatra kerüljön. Az ugyancsak (balassa)gyarmati Halga Mátyás Horvátországból érkezett.461 Az adott gazda esetében fontosnak gondolták tehát feltüntetni, hogy hol szolgál vagy szolgált az adott férfi vagy az apja. A Nógrád vármegyei, vagyis a füleki, szécsényi, hollókői és a Koháry-birtokhoz nem tartozó kékkői végvárak mellett a Hont vármegyei, de viszonylag közeli Drégelypalánk várának említésével találkozhatunk. Az Erdélyből és horvát területről érkezők esetében a pontosítás elmaradt, a helyiek által valószínűleg kevésbé ismert távoli vidékeken a helyszínek megjelölése mintha nem lett volna olyan fontos. A végvár lokalizálása azonban mindenképpen lényeges lehetett a jól ismert közeli végvárak esetében. A gyöngyösi aktív katona távollétének magyarázatára szolgált, hogy Ebergényi ezredében volt 1716-ban, de egyébként nem törekedtek feltüntetni a katonai előj árók neveit. Az összeírásban igyekeztek lejegyezni a gazdákhoz tartozó valamennyi férfi családtagot. Figyelemre méltónak tarthatjuk azonban, hogy nagyon kevés családtagot írtak a 22 gazda neve mellé. Füleken egyébként is csak a gazdák neveit írták össze, ezért sem csodálkozhatunk, hogy a 13 érintett gazdát is férfi családtag nélkül találjuk a forrásban.462 A szécsényi Péter Jánost és Horti Istvánt, valamint 458Szirácsik, 2007. 45,Szirácsik, 2007. 460 A forrás alapján elmondható, hogy az elnéptelenedett, majd újranépesülő helységek esetében a visszatérők helybelinek érezték és vallották magukat. 461 Szirácsik, 2007. 25., 124., 48., 26., 71., 79. 462 Szirácsik, 2007. 150-153. 140
