Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
kik házhely. Az egyes uradalmakban azonban eltérő arányokkal találkozhatunk. A zsélyi uradalomban és Koháry Farkas fiainak füleki uradalmában szinte alig akadt olyan összeírt gazda, akinek ne lett volna házhelye, Koháry II. István füleki jószágában nagyobb, de még mindig átlag alatti volt az arányuk. Átlag fölötti volt a házhellyel nem rendelkezők aránya' a szécsényi és a gyöngyösi uradalmakban. Nagyon nehéz következtetéseket megfogalmazni a jövevények és helybeliek bontásában, hiszen jelentős az ismeretlen eredetű gazdák száma, és sokszor a házhely megléte vagy hiánya sem dönthető el. Ahol ezek az adatok pontosabbnak tűnnek, így a zsélyi uradalom és Koháry István füleki uradalma esetében, ott a jobbágyok aránya a jövevények és a helybeli gazdák esetében közel azonos volt! Érdekes megfigyelni, hogy éppen azokban az uradalmakban, amelyekben kisebb volt a házhely nélküli zsellér gazdák száma, a nagycsaládok aránya magasabb lett, ennek következtében az egy gazdasági egységre jutó házas férfiak arányát is számottevőbbnek tarthatjuk. A zsélyi és Koháry Farkas fiainak füleki uradalmában tehát viszonylag jelentős volt a látensnek mondható zsellér gazdák száma, akik apjuk, testvérük vagy apósuk gazdaságában dolgoztak, s nem váltak földnélküli zsellérekké. 5. A CSALÁDI GAZDASÁGOK Az 1716-os és 1718-as esztendőkben készült urbáriumok olyan jellegű úrbéri öszszeírásokat tartalmaznak, amelyek alapján három családi gazdasági formát lehetett elkülöníteni egymástól, vagyis az özvegy által vezetett, az egygazdás és a nagycsaládi gazdaságokat.387 Az özvegyi gazdaságokat megözvegyült asszonyok vezették, akikkel együtt élhettek férfi családtagjaik. A vizsgált Koháry-birtokokra is jellemző volt, hogy felnőttnek számító férfiak laktak egy-egy özvegy gazdaságában. A fiúk testi vagy szellemi fogyatékossága is lehetett az együttélés oka, de ez nem lehetett egyedüli ok, hiszen például a Zichyek Nógrád vármegyei divényi uradalmának az 1736. évi összeírásában vöket is följegyeztek.388 Az özvegyi gazdaság munkaszervezete a XVIII. század írástudóit nem foglalkoztatta, annál inkább a XX. század néprajzi gyűjtőit, például Fél Edit kisalföldi kutatásai alkalmával azonos kérdéssel találkozott. Az 1912-ben elhunyt Cziba Zsigmond özvegyének gazdaságában tizenhét éves fia örökölte a gazda posztját, az „apahelyettes” irányította a gazdaságot öccsei, sőt mindenki tiszteletétől övezve.389 A Komárom megyei Martoson viszont az apa halála után özvegye vette át az irányítást, s csak az édesanyja halála után tarthatott-wSzirácsik, 2007. 388Szirácsik, 2005. 76. 389 Fél, 1944/3. 5. 118
