Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása

(Lossonczy) Szabó (Szábo) András, Agatin György, Panik Ferenc, fél házhelyet pedig Zörögh (Zőrőg) Pál özvegye, Horváth (Horvat) György özvegye, Szabó (Szabó) György özvegye, Hamar István, Borhy (Borhi) Ferenc, Berecz József, Bánóczy (Banocsy) György, Borbély (Borbei) István, Forray (Forraj) Márton, Genyey (Genej) György, Kosnicz Farkas, Majzigh Ignác, Balla Mihály, Tamássy (Tamassy) János, Almássy (Almassy) Ferenc.379 Gyöngyöspata bírája Maka Ferenc volt 1716- ban. Makának hat ökre, két-két lova és tehene, egész házhelye volt, amihez hat szekér szénát termő rét, 12 kila vetés alá való szántó tartozott, ezt hat kila irtással, 12 kapás szőlővel egészítette ki.380 Az ugyancsak gyöngyöspatai Rlaka Gergely ellenben csak két kapás szőlővel rendelkezett.381

Koháry II. István füleki uradalmában csak Füleken találtak nemeseket, ahol csak a házhely méretét és a telki állományhoz tartozó földterületet írták össze. A fülekiek közül egész házhelyet írtak Borbás János hadnagy, Simkovics László, Vég Dávid, Barabás (Barabas) István, Borbás Mátyás neve mellé, fél házhelyen gazdálkodott Simkovics Mihály, Nagy Mihály és Apró Mihály, míg Hihályi Pálnak, Horváth Pálnak és Pongrácz Jánosnak nem jutott házhely. Az egész házhelyhez két szekér szénát termő rét, hat kila vetés alá való szántó tartozott, miközben a fél házhelyhez fele annyi földterület.382

Jobbágyok és zsellérek

Zselléreket jóformán csak Szécsényben jegyeztek le, de számos házhelynélkülivel, tehát zsellérrel találkozhatunk a források lapjain. A házhelyeket azonban nem minden településen jegyezték le.

Mindösszesen négy településen és a hollókői várnál nem tüntették fel a házhelyeket, vagyis a 906 gazda 16%-a esetében.383 A hollókői hat gazda Koháry II. István földbirtokos döntésére várt, ahogy az 1716. évi urbáriumban olvasható: „Ezen helységnek dolgának mivolta a méltóságos úr őexcellentiája tovább való dispositiójáb[an] miképpen fog maradni, az őexcellentiája méltóságos úri parancsolatja fogja discutiálni”.384 Nógrád vármegye 1720-as évi adóösszeírásában Csákányháza még nemes, kuriális községként szerepelt, de korábban és azt követően jobbágyközségként tartották számon.385 Talán ezzel magyarázható, hogy a két füleki uradalom csákányházi birtokrészein nem írták a gazdák neve mellé a házhelyük nagyságát.

37s Szirácsik, 2007. 109-112.

3811 Szirácsik, 2007.125.

381 Szirácsik, 2007.135.

382 Szirácsik, 2007.150-153.

383 Szirácsik, 2007.

384 Szirácsik, 2007. 58.

385 Borovszky, 2004.

116