Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)

III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása

egy-egy lova és tehene, kilenc juha volt. Horton a földekről nem vezettek kimutatást, de az igás állatokból ítélve földdel rendelkezhettek.338 A hollókői Nagy Mátyás „atyja is ottan lakos hadnagy ember volt, ... maga is vagyon 23 esztjendeje], hogy ott lakik”. Nagy Mátyás éppannyi földön gazdálkodott 1716-ban, mint a többi ott élő.339 Horti István kékkői „nemzetség, ottan katona volt az atyja”, az urbárium elkészülése idején ló házhelyet bíró szécsényi gazdaként említették.340 A Nagy- és Kiscsitár összeírásában szereplő Hercseg János apja a mai Drégelypalánkon volt katona. Hercseg 20 éves mostohafiával együtt művelte egész házhelyét.341

Jól látszik tehát, hogy az egykori katonák fiai a Rákóczi-szabadságharcot követően mezőgazdasági termelésből éltek. Mindegyiküknek jutott föld a Koháry uradalmakban akár elköltöztek, akár visszatértek apjuk fegyverforgatásának helyszínére.

Sok gazda apja volt katona, valójában azonban csak két aktív katonát írtak öszsze a vizsgált birtokokon. Horvath János báró Ebergényi László ezredében szolgált 1716-ban, Gyöngyösön élő feleségére bízta Vt házhelyét.342 Borbás János füleld hadnagy egész házhelyet kapott, miközben !ó házhely volt inkább általános a mezővárosban.343

A bíróvá válás esélyei

A Koháryak birtokrészén éltek Adács, Hort és Gyöngyöspata bírái is. Bálas Mihály horti bíró hat évvel korábban a Heves és Külső-Szolnok vármegyei Atkárról érkezett, egy és tizenhárom éves fiával élt együtt, gazdaságában négy ökör, két ló, egy tehén, 10 juh, négy kaptár méh volt.344 Az adácsi bíró, Lantos Pál helybelinek számított, két-két ökröt és lovat, egy tehenet jegyeztek le hozzá.345 A két településen nem vették számba a gazdákhoz tartozó földterületet. A személyében nemes Maka Ferencnek, Gyöngyöspata akkori bírájának származása nem ismert. Makának hat ökre, két-két lova és tehene, egész házhelye volt, amihez hat szekér szénát * 311 * * * 315

33S Szirácsik, 2007.124., 122.

339 Szirácsik, 2007. 57.

■’'"’Szirácsik, 2007.26.

311 Szirácsik, 2007.48.

332 Szirácsik, 2007. 109.

3,13 (Szirácsik, 2007. 150.) Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ebben az időszakban Szécsény polgárainak előjárósága hasonló volt a várbeliekéhez, volt kapitányuk, a többi előjáró pedig a hadnagyi tisztet viselte. 1690 után tehát a mezőváros élén egyfajta félkatonai szervezet állt. Szécsényhez hasonlóan Füleken is kimutathatóak 1696-ban a „nemesi” és „katonai” házak. (Pálmány, 1986. 76., 92-93.) Elképzelhető, bár nincs rá bizonyítékunk, hogy a fíileki hadnagy a mezőváros elöljárója is lehetett.

31/1 Szirácsik, 2007.119.

315Szirácsik, 2007. 113.

110