Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Tekintetel a magyar hazánk gazdasági velejére
Hát hazámnak arany gyapja! Selem birkanyáj!183 Mely ezerenként ott díszük ahol fél század előtt enyehány boldogtalan fejős juh mindennapp tejéért kegyetlenül kínoztatott és ritka goromba bundája esztendőnként kétszer lekopoztatott. Nem bír toliam elegendő erővel ezeket megdítsémi - hódolni magyar hazámnak, melyben nem tsak enyehány helyeken, nem tsak hertzeg Eszterházj palotái körül e raizoltattakat lehet látni, de szerteszéjel országunkban. Nem tsak ott találunk az előmenettelünk és kifeitődésünk még a kényes külföldi előtt is bötsös, sőtt magam halattára bébizonyíttatott tsudálkozásra méltó Jeleit, ahol Vignola184 és Belidor'85 modellájára a múlt századokban köveket raktak (Congeries Lapidum).186 Nézd és járd meg 183 selyembirka - a finomgyapjas juhok változatai 184 Vignola, Giacomo Barozzi, da (1507-1573), építész. Bolognában festészetet, majd építészetet tanult. 1530 után Rómában, 1541 körül Párizsban, 1543-ban Bolognában dolgozott. 1550-től Rómában a Farnese család építésze volt, majd a római pápa mérnökeként 1566-ban a vatikáni Szent Péter-bazilika két oldalkupoláját tervezte, mint a bazilika vezető építésze. Villái, palotái és templomai a barokk építészet mintaképei. In: KAT. LEX., 1993-2010. Vignola címszó 185 Belidor, Bemard Forest de (1698-1761) katalán eredetű, francia mérnök. Kezdetben hadmérnök, majd polgári célú építményeket is tervezett. Vízépítészeti (malom, híd) és harcászati építményeket (tereprendezés, erődítmények) ábrázoló tervrajzai számos, gyönyörűen illusztrált korabeli architektúra tankönyvben szerepeltek. Már a magyar mérnökképzés legkorábbi intézménye, „a szempci [Szene, Pozsony vm.; ma: Senec, SI.] Collegium Oeconomicum segédkönyvül használta Belidor..., tudós francia mérnök, az Arsenal igazgatója, a modern aknaharc megteremtője La science des ingénieurs, Párizsban, 1729-ben megjelent, németül Nümbergben 1757-ben kiadott Ingenieur Wissenschaft című kétkötetes munkáját. Ugyancsak Belidor műve a Bion kiegészítésével Bécsben, 1759-ben megjelent Neuer Cursus mathematicus, illetve a Neue mathematische Werkschule (Wien, 1773) a hadi és polgári mérnökök számára.” Lásd Hegyi Ferenc: A szenei piarista Collegium Oeconomicum Könyvtára. Szempc honlapon, http://sites.google.com/site/szempcz/collegium-oeconomicum 186 Congeries lapidum - A Honművész 1833. április 21-i számában Magyar hevenyész költési cím alatt megjelent cikket is olvashatta Bartosságh, mely arról a gúnyversről szólt, melyet „egy Henkay nevű pap” írt a legenda szerint gróf Grassalkovich Antal (1694-1771) kastélyának homlokzati felirataképpen: „Congeries lapidum, multis congesta rapinis, Corruet, et raptas alter habebit opes. " (A sok ragadozványok által egybe hordott kőrakás öszszve fog omlani, és az elragadott kincsek máséi lesznek.) A pletyka szerint Mária Terézia kedvelt bizalmasának, 1727-től az Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Commissio) elnökének vagyona nem egészen tisztázott módon nőtt hatalmasra. (A Duna-Tisza közén [Gödöllő, Hatvan, Bag] és a mai Budapest területén [Szentlőrinc-puszta] fekvő birtokai és kastélyai.) A gödöllői kastély homlokzatára még széppé módosított változatában („Congeries lapidum, multo congesta labore, Nec ruet, nec istas alter habebit opes ”. - Kőhalmaz, sok fáradsággal gyűjtve rakásra, Megmarad, és idegen nem lesz a birtokosa.) sem került ki e felirat, de valószínűleg Bartosságh az utóbbi változatra gondolhatott, amikor felidézte a vers első két szavát, s közelebbről Grassalkovich 111. Antal (1771-1841) gödöllői kastélyát említette büszkén. TÓTH, 1984 56
