Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Tekintetel a magyar hazánk gazdasági velejére
is tudományt, munkát és időt foglal el, melyei ha a birtokos reá nem ér, adószedőt, számadót (Rationans, Steuermeister)229 kell tartani. Igaz, hogy e három féle ügyellet tsak egyre, tudniillik tsak a birtokos létére szükséges, de könyön általlátni hányfelé ágazhat el: annak czélerányos gyakoroltatása, ha a jószágok köre, a domíniumok eldarabolása, a gazdaság tárgya külömbsége némiképpen más és több. így példának okáért a gazdag gróf Batthyáni János230 híres gazdasága manipulatiójánál enyehány személyekei beér, amidőn a hertzeg Eszterházj231 tsak a rangjához képest 229 rationans - adószedő; német változatának olvasata bizonytalan 230 Batthyány János gróf (1747-1831), Torontál vármegye főispánja (1783-1785; 1790- 1792). Batthyány Ignác erdélyi püspök 1784-ben ruházta át testvérére, Józsefre a Torontál vármegyei óbébai uradalmat (Óbéba - ma: Beba Veche, R.; Valkány - ma: Välcani, R.; Oroszlámos - ma: Banatsko Arandelovo, Szerbia). 231 Az Esterházy család hercegi ágának alapítója, Miklós, Esterházy Ferencnek és Illésházy Zsófiának - Illésházy István nádor húgának - fia 1583-ban született. Apja volt az első, aki Galánthai előnévvel az Esterházy nevet használta. Miklós a családi vagyon alapját Mágócsy Ferenc özvegyével, Dersffy Orsolyával kötött házassága révén vetette meg: felesége kezével megkapta a munkácsi uradalmat, amelyet ugyan 1622-ben a nikolsburgi béke értelmében át kellett engednie Bethlen Gábornak, de kárpótlásként megkapta a kismartoni uradalmat. Második feleségével, Nyáry Krisztinával, Thurzó Imre özvegyével pedig a Thurzó-vagyon egy részének megszerzésére is lehetősége nyílt, megkapta a pápai uradalmat, a Nyáry-rokonság révén pedig biztosította utódai jogigényét a dél-dunántúli birtokokra, a hódoltsági területen fekvő Ozora, Kaposvár, Dombóvár birtokára. 1625-től az ország nádora; a következő évben kapta Fraknó várát a grófi címmel, majd megszerezte Lánzsér, Lakompak, Sempte, Regéc várbirtokát s zálogba vette a lévai uradalmat. Halálakor - 1645-ben - legidősebb fia, István (akinek Thurzó Erzsébet volt a felesége) már nem élt, s fiúgyermeke nem maradt; a második fiúnak, Lászlónak - aki az Illésházyaktól megszerezte Bittse várát - sem volt gyermeke. László grófnak 1652-ben bekövetkezett halála után tehát Miklós nádor két kisebbik fia, Pál és Ferenc megosztoztak a birtokokon. Ferenc kapta Pápát és Semptét: ő a család pápai ágának megalapítója. Pált 1681-ben nádorrá választották, 1678-ban elnyerte a hercegi címet, amelyet 1712- ben az elsőszülött fiúutódra is kiterjesztettek. Ő szerezte meg a hatalmas hitbizományi jószágkomplexumot, így a Wesselényi-összeesküvés után (Nádasdy Ferenc a sógora volt) Szarvkőt, Lékát, Keresztúri, de ő csatolta a családi vagyonhoz Végles, Szádvár, Sztrecsény, Kapuvár, Szentmiklós, Csobánc, Köpcsény, Derecske, Kabold, Alsólendva, Dombóvár, Schwarzenbach, Sárvár uradalmait is. A Thurzó-Thököly rokonság révén (második felesége, Éva, Thököly Imre testvére volt) Árva és Lietava vára, valamint erdélyi birtokrészek is tulajdonába kerültek. Halálakor (1713) a későbbi Esterházy-nagybirtok már együtt volt. Utódai a 18. század közepén csupán Bujákkal egészítették ki. BAKÁCS, 1956 - Talán a hatalmas domíniumokkal rendelkező Esterházy család ozorai uradalmára célozhat Bartosságh, melyet közvetlenül ismert, s amely a 18. század végén Tolna megye területének csaknem 32 %-át tette ki. 65
