Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Bevezetés
Az eredeti írásmódtól való eltérés indokai A kézirat közzétételekor a jobb olvashatóság kedvéért az alábbi változtatásokat tettük. A rövid és hosszú „ö, ő” betűk, ugyanígy az „i, í” betű rövid vagy hosszú változatának elkülönítése nem volt egyértelmű, ezért azokat legtöbbször mai helyesírással írtuk. Az „a” névelő után (a’) és a vonatkozó névmásokban (pl. a’ki) szereplő hiányjeleket nem adtuk vissza (a mai formában használtuk), ugyanígy az ’s betű elején használt hiányjelet sem, és nem tartottuk magunkat a szerző eredeti írásmódjához az igekötők esetében, amelyeket következetesen különírt (’meg tanulás’). A szóvégeken az „i” betű helyett többször előforduló „j” formát (ahol értelemzavaró volt) nem különböztettük meg, és a központozást is a mai módon írtuk, néhol pótoltuk. Ugyancsak elhagytuk a nem következetesen alkalmazott kis- és nagybetűhasználatot, amely a kor szakirodaimában - a túlnyomóan latin, de az akkor modem német szaknyelvi terminológiát oktató iskolázásból eredően77 - általános volt, azonban a szöveg megértését és olvasását nehézkesebbé tette volna. 77 Verseghy Ferenc latin nyelven írt első „hivatalos” magyar nyelvtankönyve 1816-ban jelent meg. (Exercitationes idiomatis hungarici secundum regulas epitomes concinnatae in usum gymnasiorum regni Hungáriáé. Budae, Typ. Reg. Univ., 1816.) 1821-ben pedig magyarul is, amelyben utal rá, hogy „A Felséges Helytartó Tanács ’ama kegyelmes [1814. január 31-én kelt] Intimatumában a’ magyar Grammaticának Plánum szerint való kidolgozását reám bízni méltóztatott”...- VERSEGHY, 1821 25
