Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)

Bevezetés

AZ EREDETI KÉZIRATRÓL ÉS A KÖZLÉS MÓDJÁRÓL

A kézirat jelentősége

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Iratok Gyűjteményében egy revízió alkalmával került elő e kötetbe összefűzött kézirat, melynek írója ismeretlen volt. A gyűjtemény leltárkönyve sem árult el többet, mint ami a mű címlapján olvasható. A kézirat alaposabb áttanulmányozása során egyértelműen meg lehetett állapítani a szerző személyét. Bartosságh József, a 19. század első felének jeles mezőgazdasági szakírója ugyanis — Széchenyi István kortársaként, és munkáit ismerve66 - több írásában érintette a gazdaságirányítás kérdéseit. Ugyancsak segítettek az író azonosításában az álnévválasztáson kívül a szövegben bőven közölt életrajzi adatok is.

Vári András történész, aki a korabeli agrárértelmiség helyzetét több tanulmányában vizsgálta, ebben a feltevésemben megerősített. A már akkor számítógépre vitt szövegből idézett 2002-ben megjelent cikkében.67

Bartosságh főként német nyelven írt. A Pesti Casino Egylet 1828. júniusi felhívására68 (szintén név nélkül) készített munkája magyar nyelvű (1832), de (1837-ben megjelent cikkein kívül) legközelebb csak 1840-ben tett közzé két kis könyvet a juhtenyésztés, gyapjúkezelés témakörében a némettel párhuzamosan magyarul is. A most megjelenő, eddig

66 A kéziratban is több ízben hivatkozik Széchenyi 1830-ig megjelent műveire. Levelet is váltott Széchenyivel, melyek közül két német nyelvű fennmaradt az MTA könyvtárának Széchenyi gyűjteményében őrzött Bartosságh-levelek között: К 202/83-87. (KÖRMENDY K., 1976). Lunkányi (Liebenberg) János Széchenyihez szóló levelében a Hitel keltette polémiát illetően így írt: „Gróf Dessewffy munkájának igen örülök; [...] Majd lesznek védlők is, - Barthoság Posonban”. (1830. XII. 17.). Bartosságh ilyen irányú fellépéséről nincs tudomásunk”. TILKOVSZKY, 1959, 85. p.

67 VÁRI, 2002

68 Az 1827. augusztus 20-án megnyílt, Széchenyi István gróf alapította Pesti Casino Egyesületben a magyar nyelv használata kötelező volt. (NOVÁK, 2004.) A Casino költségén megjelent felhívásra (Derczeni Bercsényi Pál beszéde eggy száz darab cs. kir. aranyból állójutalomtétel' alkalmával a'legjobb munkára, melly 1829. május' első a' Pesti Casinónak... e' czím alatt: Tanácsiatok a' magyar-országi mezei gazdák' számára, befog nyújtatni. Pesten, Füskuti Länderer Lajos' betűjivel, 1828.14 p.) írhatta Bartosságh, a csak később, 1832-ben kinyomtatott pereskedési szemléleteié" című munkát, melyen szintén nem tüntette fel a nevét. Szerzőségét egy, a könyv hátsó borítójának belsején szereplő bejegyzés valószínűsíti. [A példány antikváriusi forgalomban volt 2013 decemberében. (A Központi Antikvárium 129. számú aukciójának katalógusa, Bp., 2013. 66. p.)]

22