Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)

Bevezetés

herceg Lippe26 dárdai (Baranya vm.) uradalmában27 dolgozott. Egyik lányuk, Emília, sövényházi Hosszú Ignác (1797-1849) helyettes harmincadoshoz ment nőül.28 Középső lányukról nincs adatunk. Harmadik lányuk, az 1809- ben született Flóra (Florentina) férje, sippi Rodiczky Adolf, Arad vármegye számvevője (1807-1874) volt.29 Az ő gyermekük (tehát Bartosságh József unokája) Rodiczky Jenő30 (1844-1915), aki szintén neves mezőgazdasági

Feleségével, Árvay Máriával (1822-1898. okt. 27.) született gyermekeik: Imre, Friderika (később Szinkovics Pálné), Auguszta és Josefine (Józsa). E gyermekek közül Bartosságh Imre (Verbász, 1844 - Újmindszent, 1890. december 6.) Baranya vármegye főjegyzője lett. Leányuk, Bartosságh Auguszta (Eszék, 1852. szeptember 6. - Magyarbóly, 1886. augusztus 6.) Rihmer Gézához ment nőül, az ő fiuk, Rihmer János, későbbi jószágigazgató és erdészeti irodatiszt. Másik leányuk, Bartosságh Józsa (1852-1906) pécsi városi népiskolai tanítónőként működött. PÁLMÁNY, 2011. 1543. p. és OSZK Gyászjelentések a megfelelő név alatt.

26 Schaumburg-Lippe, Georg Wilhelm [György Vilmos] herceg (1784-1860). A német birodalom Schaumburg-Lippe nevű hercegségének feje, aki 1807. április 18. óta maga vette át a kormányt (előbb anyjának, Hessen-Philippsthal Júlia hercegnőnek gyámsága alatt uralkodott). A hercegség 340 km2 területtel Hannover és Vesztfália porosz tartományok között feküdt. György Vilmos 1807-ben csatlakozott a Rajnai Szövetséghez. Országának alkotmányt adott (1816. jan. 15.), de a rendi országgyűlést csak alkalomszerüleg hívta össze. 1854. január 1 -jén lépett be a Német Vámszövetségbe. О és utódai vásárlások révén nagy kiterjedésű szlavóniai (Verőce központtal, ma: Vitrovice, H.) uradalom birtokába is jutottak, melynek erdejeit és híres juh tenyészetét emlegették a korabeli szaklapok. Ezek legtöbbjét bérletként hasznosították, majd a 20. század elején, és később a világháború ideje alatt eladták. 1912-ben a Schaumburg-Lippe féle uradalomnak nagy pezsgőüzeme létesült Villányban.

27 Az uradalmat 1749-ben adományozta Mária Terézia királynő az Esterházy családnak, akik egy egész évszázadon át rendelkeztek vele. Fényes Elek 1841-ben közzétett statisztikája szerint 23 helység és 6 puszta tartozott hozzá. (FÉNYES, 1841. 36-37. p.) Az Esterházy család 1842-ben Dárdát a Schaumburg-Lippe hercegeknek adta el. A modem gazdálkodású uradalom juhtenyésztéséről és a 19. század végén a hozzá tartozó Beremenden létesült cementgyáráról is híres volt. (SC1TAROCI, 1998. Dárda fejezete.)

28 PÁLMÁNY, 2011., 1543. p.

29 OSzK Gyászjelentések. Sippi Rodiczky Adolf gyászjelentése: LSG R14 - 182.

30 Rodiczky Jenő (Mácsa, 1844. február 13. - Alag, 1915. január 4.) gazdasági akadémiai tanár. A pesti Reáltanodában, majd a budai József Polytechnikumban tanult gazdászatot, erdészetet, állat- és növénytant. 1868-ban az aradi Alföld című lap közgazdasági rovatát vezette. 1869-ben nevezték ki a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Tanintézethez. 1870- ben Tübingenben államtudományi doktorátust szerzett. 1873-tól Magyaróvárott a nemzetgazdaságtan és a növénytermesztés rendes tanára lett. Közgazdaságtant, statisztikát, gyapjúismeretet, valamint növénytermesztést egyaránt tanított az időközben - az országban elsőként - akadémiai rangra emelt intézményben. 1883-ban a Kassai Gazdasági Tanintézetbe helyezték igazgatónak, majd 1892-től a Földművelésügyi Minisztérium közgazdasági osztályán dolgozott. 1910-től igazgatta a kezdeményezésére és közreműködésével felállított Országos Gyapjúminősítő Intézetet. A juhtenyésztés és