Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A gazdaságbéli kormány elkezdésérül
III. A foglalatossági vagy tehetségű rész. Az elsőre nézve - akármiképp lett volna az atyánk alkottatása jószágaiban és kömyülményeiben, illendő és tzélerányos, hogy a következő fi rözzentést abba ne tegyen és se szó, se tettek által az atya rendszabásait se gyalázza, se kissebbítse. - Heába neheztel talán egy vagy másik iffiú úr ezen princípiumra, héába mosolog a gazdag friss örökös ezen, amint neki talán tetzik - oskola mesteri álétásomra bizon megmutatám talán, hogy pedantismus399 nem az én dolgom, hanem, hogy az egész nagy természeten keresztül munkálkodó törvényeit e különös tárgyomra is használni szeretném, és hogy tsak mindannak javát kívánom, kit rendszabások által magátmagában meghatározni iparkodok. És minthogy „saltus non datur in natura”,400 nem hagyhatom helybe, hogy az ki örökös, mindjárt első beléptetékor az előbenyi alkotást felfordítsa, az embereket várakozásiba megzavarja és az előbbenyi időnek reménységét és jussait önkényes akaratja lábaihoz borítsa. Nem emléthetem, hogy a fi az atya törvényes rendeléseit telyesítse, mert azt a természet és az ország rendelései meghatározzák. Nem ereszkedhetek az okoss eszközlésekbe, melyei a maga maradéki és atyafiok fentartásával zaboláza azon viszaélléseket, melyekei netalán az uzsorás, vagy a favorit401 az engedelmes Urat körülvette volt, és erővel és észel helytelen iparkodásaiba megakadályoztattva talán egy ötödrészei is megelégszik. Én tsak azon személyeket figyelembe veszek, melyek a jószág kormányához szorossabban tartoznak, azok lehetnek ártalmasak - szügségtelenek - és használhatók. Kétséget nem szenved, hogy az ártalmas, igazságtalan vagy hiftelen személyeket tüstént eltávosztattni nemtsak szabad legyen, de szükséges is. - Hanem szükséges hogy vétkek és bűnök bebizonyítottak legyenek és hogy se a belső lelkiisméret, se a külső törvénybíró ellenvetést az új birtokosnak ne 399 pedantismus - Pedáns (pedante), eredetileg nevelő, udvarmester; aztán merev, csak a maga tudományát ismerő tudós, általában pedig mindenki, aki adott formákhoz, szabályokhoz és nézetekhez mereven ragaszkodik, és az ítéletben sem magának nincs szellemi szabadsága, sem másnál ezt nem tűri. Pedantizmus, pedantéria, a pedans ember viselkedése. PALLAS („Pedáns” címszó) 400 Satura non facit saltum ” - a természet nem ugrándozik; Arisztotelészt latinosává így intették a művelés alá vont főket a biztos támaszték értékére a tudományban és az életben, így mondta Leibniz, Newton, majd Linné, sőt, még Darwin is. Kissé átfogalmazva: Non datur saltus in natura - nincs ugrás a természetben.” MESTER BÉLA, 2010 401 favorit - kedvenc, kegyenc 102
