Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)

Bevezetés

szolgált az Arad megyei nemesi felkelő seregben. Ezután a keszthelyi Georgikonba ment, ahol 1802-ben fejezte be gazdasági tanulmányait.14 Itt bizonyára hatott rá kisszántói Pethe Ferenc - 1800 decemberéig a Georgikon ökonómia tanára, egyben tangazdaságának egyik fő tiszttartója akit nagy tisztelettel emleget.15 Bartosságh részt vett az 1802. évi országgyűlés munkájában (részletesebben ezt a tevékenységét azonban nem fejti ki). Gyakorlati gazdasági pályáját Veszprém megyében, a lepsényi uradalomnál kezdte. A Nádasdy grófi család két Veszprém vármegyei uradalma (a bakonynánai és a lepsényi) már a 18. század végén igen fejlett volt. A birtokok igazgatási központja Lepsényben működött, ennélfogva itt őrizték a hatalmas jelentőségű Nádasdy-levéltárat is.16 Bartosságh életrajzi adatai között hálásan emlékezik meg a „híres Novotni”17 nevű principálisáról,18 aki Nádasdy árendátoraként19 Lepsényben lakott és a Viczay grófok20 iregi uradalmának, valamint a Sándor grófi21 család

14 Diplomája a Keszthelyi Georgikonban, 1815-ben kelt, mely a csak neki kiosztott legjobb, „háromkoszorús” minősítésű volt. (Dir. Prot. 1815. II. Nro. 560. - SÜLÉ, 1967. 136. p.)

15 Ha már személyesen talán nem is tanította, de hatása, újításai és követelményei későbbiekben is érvényesültek. Kisszántói Pethe Ferenc működéséről lásd KURUCZ, 2013. 224—231. p.

16 A 18. század végére a Nádasdy család Veszprém megyei birtokainak központja Lepsény (ma: Fejér m.) lett. Lepsényben volt az uradalmi tisztek és a főszámvevőség székhelye. Itt tartották az úriszéket (a jegyzőkönyvek 1770-el kezdődnek), itt volt az igazgatási mellett a jogszolgáltatási központ is. (KALLAY, 1979). Nána (ma: Bakonynána), Dudar, Perepuszta, Kiskovácsi (ma: Berhida része) és Nagyalásony mind Veszprém vármegyei, Kiskeszi (ma: Sárkeszi része) Fejér vármegyei helységek és környezetük tartozott a két nagyobb birtoktesthez.

17 Jan Nowotny morvaországi születésű bérlő 1797-től évi 12 000 forintért bérelte a lepsényi uradalmat. Egy fennmaradt kézirat szerint (Asbóth János: Méltóságos Gróf Tolnai Festetits György Ur ö Nagysága Parantsolaljára, és kegyelmességéből, Asbóth János Georgikonbéli Tisztartó s Professor által 1802. 10. Septembertől fogva 12. Octoberig folytatott gazdaságbéli utazásnak leírása. [Egykorú másolat a szerző aláírásával és dátumával. 44 f.]) háromnyomásos gazdálkodás, a juh takarmány ozást is szolgáló lucernatermesztés, az uradalmi igényeket kiszolgáló, újításokkal is foglalkozó uradalmi kovácsmühely működött itt. (OSzK Quart. Hung. 3700. 3. p. Idézve: KURUCZ, 2013. 234. p.)

18 principális - felettes, főnök

19 árendátor - haszonbérlő

20 A lósi és hédervári gróf Viczay család régi magyar nemesi család, mely 1873-ban kihalt. Ireg (Tolna m.) török utáni betelepítését ők kezdték meg. Ősi kastélyuk - mely később többek között a Kornfeld család tulajdonában is volt -, a mai Iregszemcsén napjainkig fennmaradt.

21 A Sándor, grófi család utolsó férfitagja szlavniczai és bajnai gróf Sándor Móric (Buda, 1805. május 23. - Bécs, 1878. február 23.) magyar főúr, európai hírű lovas, úszó és

9