Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)

I. Bevezetés

Magyarország állati termékek előállításából eredő környezetterhelése rendkívül kedvező, ennek további fenntartásában fontos szerepet játszhat a szürke marha ridegtartása is. Az EU-tagországok egységes agrárpolitikai elve: „egészséges élelmiszert környezetbarát módon és hatékonyan".

2 Ehhez az elvhez kiválóan illeszkedik a magyar szürke marha tartásmódja. Tájgazdálkodási, biotermék-előállítási hasznosítása mellett szerepet játszhat a turizmusban, különösen a falusi turizmus programjaiban, nemzeti hagyományaink, értékeink megőrzésében, népművészeti termékeink előállításában. A magyar szürke marha kiváló alapot nyújt a különféle keresztezési, tenyésztési kutatásokhoz is. Mindezek együttesen nemcsak gazdasági fejlődésünket, hanem hírnevünket is növelhetik egész Európában. Éppen ezek miatt rendkívül fontos, hogy ezt a hungarikumot legjobb tudásunk szerint megőrizzük, lehetőségeit kihasználjuk és fejlesszük. Napjainkban a szürke marha tenyészállománya sok lelkes szakember munkájának és a fajta megőrzése céljából foganatosított különféle rendelkezéseknek, intézkedéseknek köszönhetően újra nő. A rendelkezések pl. a géntartalék képzésére, a szigorú törzskönyvezési és bírálati rendszer bevezetésére, valamint a tenyésztők körének kiterjesztésére irányulnak. Mindezek ellenére a magyar szürke marháról lényegesen kevesebb ismeret, adat áll a rendelkezésünkre, mint más szarvasmarhafajtákról. A szürkemarha-szarvformák leírása és elnevezéseik ismerete teljesnek mondható. A szarvformák megnevezése nem egységes, a ritkább szarvállások tenyészterületenként eltérő megnevezéseket kapnak. Mindezek mellett a szürkemarha-koponyának - fejvázának - kraniológiai, oszteológiai és oszteometriai leírása és összehasonlító elemzése mindmáig hiányzik. Ez is szerepet játszott abban, hogy a MMGM-ben kutatásaim egyik témájául a magyar szürke marha oszteológiai tanulmányozását választottam. Ennek eredményeként készült el 2002-ben az ELTE-n írt szakdolgozatom.

3 Olyan kérdésekre kerestem a választ, melyek az agrárszakemberek és a tenyésztők számára is információs értékűek, és a gyakorlatban is hasznosíthatók lehetnek. 2 Glatz, 2003, 25. 3 A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése, Körösi, 2002.