Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)

VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 1. A szürkemarha-koponyák általános kraniológiai jellemzése

különbség 3 koponyánál (Ö. 64.08., Ö. 64.14.,Ö. 64.29.) a homlokcsont szélességi mérete majdnem elérte a hosszúság méretét, a különbség mindössze 0,5 százalék. A 46 tehénkoponyánál (60,5%) az index átlaga 94,3%, a szélső értékei 84,0­111,2%. 39 koponyánál a homlokcsont hosszúságmérete meghaladja a szélesség méretét. Hat koponyánál 111 a homlokcsont szélessége nagyobb volt a hosszúság méreténél, a különbség 1-5%; mindössze egyetlen koponyánál (T. 73.27.) volt nagyobb (11%) az eltérés. Két koponya esetében (T. 65.07, T. 73.29.) a homlokcsont szélességi és hosszúsági méretei azonosak voltak. Ezek alapján kijelenthető, hogy az ökrök és a tehenek esetében a homlokcsont hosszúsági mérete általában nagyobb, mint a szélességi mérete. Kifejlett bikáknál a homlokcsont széleségi mérete nagyobb. A homlokcsont hosszúsági-szélességi arányaiban bekövetkező változás jól meg­figyelhető a különböző évekből származó koponyák esetében. A 19-20. század fordulójáról származó koponyáknál a homlokcsont mindig hosszabb a szélességénél, indexátlaguk 93%. Az 1964-1966-os évekből származó koponyáknál már 6 koponya homlok­csonthossza kisebb, mint a szélessége, indexátlaguk növekedett: 94,3%. Az 1970-es évekből származó koponyáknál az indexátlag 95,8%, de csak 2 koponya esik a 100% tartomány fölé. A homlokcsont szélessége nő, hossza pedig csökken. A fenti két homlokcsonti index egyaránt azt mutatja, hogy a homlok­csont hossza csökken. A járomcsont (os zygomaticum) Apárosjáromcsontazarckoponyaű^ora//5részén,akönnycsonttólve«íro/aíera/í'sűw helyezkedik el. Három felülete van, az orri felülete (faciès nasalis), a szemgödri felület (faciès orbitális) és az arci felület (fades facialis). A szemgödri felületet a szemgödri szél, a margó orbitális választja el az arci felülettől. A járomcsont a szemgödör és a járomív kialakításában is részt vesz. Testét és halántéknyúlványát különböztetjük meg. A test egyik külső felülete a szem­gödri felület (fades orbitális). Az aboralis irányú hosszú halántéknyúlvány (proc. temporalis) a halántékcsont járomnyúlványával (proc. zygomatikus ossis temporalis) a járomívet (arcus zygomaticust) alkotja. A kérődzőkön a homlokcsont felé még egy homloknyúlvány (proc. frontalis) emelkedik fel. Ez a homlokcsont járomnyúlványával (proc. zygomaticus ossis frontalis) együtt csontos gyűrűt (anulus orbitalist) képez. Az arci felületen egy hosszanti léc (crista facialis s. zygomatica) megy át az áll­csont hasonló nevű lécébe. Az arcléc rövid, ívelt, aboralisan emelkedik. A szemek oldalra-előre néznek. A szemgödör (orbita) peremének lateralis alsó (járomcsonti) és felső (homlokcsonti) széle (Ect) különböző szélességű, ennek alapján az orbita lateralis síkjának két formája különböztethető meg. 1. Lefelé keskenyedő: a szemüreg felső széle kissé szélesebb az alsó szélénél, vagy azzal azonos szélességű (14/1. kép). 2. Lefelé szélesedő: a szemüreg alsó széle szélesebb a felső szélénél (14/2. kép). Tizenöt koponyának 112 lefelé szélesedő lateralis szemüregi pereme van. A lefelé szélesedő szemüregi perem az ökörkoponyák között a leggyakoribb. "' 6 tehén: T. 64.26., T. 65.12., T. 65.18., T. 66.129., T. 66.149., T. 73.27. 1,2 Lefele szélesedő szemüregi perem: 1 bika, 8 ökör, 6 tehén: Ö. 53.1724., Ö. 64.03, Ö. 64.05, Ö. 64.10, Ö. 64.13, Ö. 64.14, Ö. 64.17, T. 64.25, T. 65.09, T.65.21, B. 70.64, Ö. 73.17, T. 73.19, T. 73.26, T. 73.29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom