Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)

VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 1. A szürkemarha-koponyák általános kraniológiai jellemzése

különbség 3 koponyánál (Ö. 64.08., Ö. 64.14.,Ö. 64.29.) a homlokcsont szélességi mérete majdnem elérte a hosszúság méretét, a különbség mindössze 0,5 százalék. A 46 tehénkoponyánál (60,5%) az index átlaga 94,3%, a szélső értékei 84,0111,2%. 39 koponyánál a homlokcsont hosszúságmérete meghaladja a szélesség méretét. Hat koponyánál

111 a homlokcsont szélessége nagyobb volt a hosszúság méreténél, a különbség 1-5%; mindössze egyetlen koponyánál (T. 73.27.) volt nagyobb (11%) az eltérés. Két koponya esetében (T. 65.07, T. 73.29.) a homlokcsont szélességi és hosszúsági méretei azonosak voltak. Ezek alapján kijelenthető, hogy az ökrök és a tehenek esetében a homlokcsont hosszúsági mérete általában nagyobb, mint a szélességi mérete. Kifejlett bikáknál a homlokcsont széleségi mérete nagyobb. A homlokcsont hosszúsági-szélességi arányaiban bekövetkező változás jól megfigyelhető a különböző évekből származó koponyák esetében. A 19-20. század fordulójáról származó koponyáknál a homlokcsont mindig hosszabb a szélességénél, indexátlaguk 93%. Az 1964-1966-os évekből származó koponyáknál már 6 koponya homlokcsonthossza kisebb, mint a szélessége, indexátlaguk növekedett: 94,3%. Az 1970-es évekből származó koponyáknál az indexátlag 95,8%, de csak 2 koponya esik a 100% tartomány fölé. A homlokcsont szélessége nő, hossza pedig csökken. A fenti két homlokcsonti index egyaránt azt mutatja, hogy a homlokcsont hossza csökken. A járomcsont (os zygomaticum) Apárosjáromcsontazarckoponyaű^ora//5részén,akönnycsonttólve«íro/aíera/í'sűw helyezkedik el. Három felülete van, az orri felülete (faciès nasalis), a szemgödri felület (faciès orbitális) és az arci felület (fades facialis). A szemgödri felületet a szemgödri szél, a margó orbitális választja el az arci felülettől. A járomcsont a szemgödör és a járomív kialakításában is részt vesz. Testét és halántéknyúlványát különböztetjük meg. A test egyik külső felülete a szemgödri felület (fades orbitális). Az aboralis irányú hosszú halántéknyúlvány (proc. temporalis) a halántékcsont járomnyúlványával (proc. zygomatikus ossis temporalis) a járomívet (arcus zygomaticust) alkotja. A kérődzőkön a homlokcsont felé még egy homloknyúlvány (proc. frontalis) emelkedik fel. Ez a homlokcsont járomnyúlványával (proc. zygomaticus ossis frontalis) együtt csontos gyűrűt (anulus orbitalist) képez. Az arci felületen egy hosszanti léc (crista facialis s. zygomatica) megy át az állcsont hasonló nevű lécébe. Az arcléc rövid, ívelt, aboralisan emelkedik. A szemek oldalra-előre néznek. A szemgödör (orbita) peremének lateralis alsó (járomcsonti) és felső (homlokcsonti) széle (Ect) különböző szélességű, ennek alapján az orbita lateralis síkjának két formája különböztethető meg. 1. Lefelé keskenyedő: a szemüreg felső széle kissé szélesebb az alsó szélénél, vagy azzal azonos szélességű (14/1. kép). 2. Lefelé szélesedő: a szemüreg alsó széle szélesebb a felső szélénél (14/2. kép). Tizenöt koponyának

112 lefelé szélesedő lateralis szemüregi pereme van. A lefelé szélesedő szemüregi perem az ökörkoponyák között a leggyakoribb. "' 6 tehén: T. 64.26., T. 65.12., T. 65.18., T. 66.129., T. 66.149., T. 73.27. 1,2 Lefele szélesedő szemüregi perem: 1 bika, 8 ökör, 6 tehén: Ö. 53.1724., Ö. 64.03, Ö. 64.05, Ö. 64.10, Ö. 64.13, Ö. 64.14, Ö. 64.17, T. 64.25, T. 65.09, T.65.21, B. 70.64, Ö. 73.17, T. 73.19, T. 73.26, T. 73.29.