Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)
VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 3. Különböző időszakok szürkemarha-koponyáinak összehasonlító jellemzése
VII.3. KÜLÖNBÖZŐ IDŐSZAKOK SZÜRKEMARHAKOPONYÁINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ JELLEMZÉSE A magyar szürke marha kraniometriai és oszteológiai leírása rendkívül hiányos. Elsőként Tormay Béla közölt a 19. század második feléből szürke marha koponyaméreteket és leírásokat. A 20. század elején az állat testméreteinek közlése egyre gyakoribb, de a koponyatani vizsgálatok elmaradnak. H. Bohlken 1962-ben tanulmányában 6 szürke marha 13 koponyaméretét is vizsgálta (10. táblázat). Újabb koponya méretek és jellemzések publikálására csak az 1980-as években került sor, amikor Reményi K. András lemérte és publikálta egy egész gulya koponyaméreteit. Vörös István 2004-ben írt tanulmányában közli 6 szürke marha szarvcsapméreteit (11. táblázat), melyek szintén a 19. század végéről származnak. A MMM Csonttárában található szürkemarha-koponyák e két korszak közötti időből, az 1960-70-es évekből származnak. Természetes biológiai folyamat, hogy ez alatt a hosszú idő (100-120 év) alatt a fajta bizonyos változásokon ment keresztül. A fenti három időszak (1. 19. sz. vége - 20. sz. eleje, 2. 1960-70-es évek, 3. 1980-as évek) adatainak összehasonlításából, a szürke marha koponyáján végbemenő változásokat és azok irányát szeretném kimutatni. Az összehasonlításhoz a saját méréseimből is külön vettem a 20. század fordulójáról származó koponyák, valamint az 1960-70-es évekből származó koponyák adatait. A 19. század második fele Tormay Béla 15 244 koponyaméretet közölt. 245 A méretek elnevezései néhol eltérnek a ma használatostól, de többnyire ugyanazokat jelentik (ezek von den Drieschféle sorszámai: 2., 8., 12., 21., 22., 25., 30., 31., 32., 33., 34., 35., 36., 37, 4L). A két fogsorméret (21., 22.) és az orrcsont szélességének (36.) méretei jelentősen különböznek mind a saját, mind a Reményi-féle méretektől, ezért feltételezhető, hogy a mérés módja eltért a Driesch/Duerst-féle mérésmódtól (7 táblázat). Ehhez az időszakhoz tartoznak H. Bohlken és Vörös István méretadatai is. A 19. századi szürke marha egyedek Tormay-féle koponyaméreteiből leginkább 4 szélességi méret (30.9, 31.0", 35.0*, 36.0*9) haladta meg a 20. századi koponyák hasonló méreteit (13. táblázat). Ebből 3 méret az agykoponya méretváltozását jelöli. A Tormay-féle szürke marhák esetében a nyakszirti régió szélessége [OspOsp.(30.)] bikák esetében kisebb, tehenek esetében viszont lényegesen nagyobb, mint az általam mért 1960-70-es évek beli koponyáknál. Hasonlóan változik a homlokcsont karcsúsága [fs-fs.(32.)] és legnagyobb szélessége [Ect-ect.(33.)] is: a 20. századi bikakoponyák esetében mindkét méret nagyobb, tehénkoponyáké kisebb. Ezzel ellentétes irányú a változás a szarvcsapok tövének körméreténél (44.), ahol a bikák szarvcsapkörmérete jóval kisebb lesz, a teheneké viszont kissé nagyobb lesz, mint Tormaynál. Általánosságban tehát elmondható, hogy a fenti méretek kivételével a Tormayféle koponyaméretek átlagai kisebbek a 20. század koponyáinak méretátlagainál. H. Bohlken koponyavizsgálatainál 246 szintén közli egy magyar szürke tehén, és 6 ismeretlen nemű koponya méretét (10. táblázat), de nem jelöli meg az állatok származásának korát. A tanulmányban szereplő képek alapján azonban a 244 Összesen 17 méretet közöl, abból 2 méret az állkapocsra vonatkozik. 245 Tormay, 1877,177. 246 Bohlken, 1962, 585-586,12-14. táblázat,
