Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)

Tartalom Bevezetés 9 I. A magyar szőlő- és bortermelés helyzete a filoxéra megjelenésekor 11 II. A filoxéra megjelenése és pusztítása Európában, a magyar állam szerepe a kártevő elleni védekezésben 17 III. A filoxéra elleni védekezés kialakulása (1872-1881) 23 A kártevő megjelenése Magyarországon 23 A filoxéra elleni küzdelem kezdete 26 A szaksajtó szerepe és a helyes védekezés körül kibontakozó vita 28 A szőlőbirtokosok reakciói a kártevő megjelenésekor 31 A védekezés első formái: az irtás és az elárasztás 32 A védekezés átmeneti formái: a szénkéneggel való gyérítés és a zárlatrendszer 33 A szőlőművelés folytatásának egyik lehetősége: az immúnis talajra telepítés 34 A szőlőművelés folytatása kötött talajokon: oltványültetvények telepítése 35 A védekezés tapasztalatai Pancsován, az első magyar filoxératörvény 39 Az első nemzetközi filoxéraegyezmény megszületése 41 A kártevő továbbterjedése és megjelenése a Balaton-felvidéken 43 A második filoxératörvény, az Országos Phylloxéra Bizottság létrehozása 44 A vész átterjedése Tokaj-Hegyaljára, és az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás megszervezése 45 A fertőzött területek felmérése és a második nemzetközi filoxéraegyezmény 48 Az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás és a mezőgazdasági kísérletügyi intézményrendszer szerepe 49 A homoki szőlőkultúra megszületése: Miklós-telep és Helvetia jelentősége 52 IV. A védekezés országos szintre emelése (1881-1889) 63 Az amerikai szőlőfajták és oltványok megjelenése 63 A Filoxéra Bizottságok és filoxérafelügyelői hálózat megszervezése 64 A filoxéra robbanásszerű elterjedése az 1880-as években 65 Az Országos Phylloxéra Bizottság újabb intézkedései, és az 1883. évi bortörvény 66 Az amerikai anyatelepek és a tömeges oltványtermelés megkezdése 70