Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)

Mellékletek

III. Minők az altalaj viszonyok, nevezetesen: milyen mélységig terjed a felső talajréteg? s miből áll az eltérő alkatú altalaj? nevezetesen agyag-, homok-, kőtörmelék- (kavics) vagy szikla-e? IV. Milyen fekvése van a szőlőnek: sikföld (róna), gyengén hullámos lejtős domb, vagy esősen lejtő hegyoldal-e? Utóbbi két esetben melyik világ táj felé esik a lejtő: délnek, keletnek, nyugatnak, illetőleg délkeletnek vagy délnyugatnak-e? V. A szőlőültetvény kora, lehetőleg az évszámmal, melyben az ültetvény létesittetett. VI. Milyen az ültetési mód; hány szőlőtőke áll egy-egy hektárnyi-, vagy egy-egy kataszteri holdnyi területen? Milyen a sor- és tőketávolság? s rendesen, szabályosan vannak-e a sorok, és azokban a tőkék ültetve? VII. Melyek az ültetvényben alanynak használt amerikai anyafajták? Mely európai fajokból vannak az ellenálló alanyok nemesítve? VIII. Milyen oltási eljárás alkalmaztatott? nevezetesen: a) fás oltás, vagy b) zöld oltás-e? Előbbi esetben sima vesszőre oltott és azután iskolázott, vagy gyökeres vesszőre kézben oltott és iskolázott készoltvány lett-e állandó helyére kiültetve? vagy pedig: már előzetesen állandó helyére kiültetett gyökeres tőkére történt-e a nemesítés? IX. Melyik évben létesittetett az ültetvény? és melyik évben, tehát hány éves korában hozta első termését? X. Mennyi volt a nyert termés hektáronként (esetleg kataszteri holdanként), valamint tőkénként; lehetőleg a különböző fajok szerint fajtánként kimutatva. Az első termés idejétől fogva a jelentés idejéig évenként a nyert termések kimutatása; felüntetésével azon netán bekövetkezett természeti csapásoknak, vagy kedvezőtlen időjárási viszonyoknak, melyek a termést eseteg károsan befolyásolhassák. XI. Észlelhető-e valami minőségbeli különbség az annak előtte hazai fajtáinkon, valamint az egyanezen hazai fajokkal nemesitett amerikai szőlőkön nyert termény minősége között? XII. A létező talajviszonyok közt szerzett tapasztalatok szerint melyik alanyfajok bizonyultak a legalkalmasabbnak? Melyik oltási mód tapasztaltatott a legczélszerübbnek? Vannak-e esetleg tapasztalatok, ha igen: melyek azok arra nézve, hogy mely amerikai alanyokra mely európai fajták képezik a legalkalmasabb nemesítő fajt? XIII. Netán egyéb észleletek vagy közlések. Forrás: A földművelésügyi Magyar Királyi Miniszternek 1890. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése. Budapest, 1892. 191-192. p.