Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)
VI. A filoxéravész következményei a szőlő- és bortermelésben
megadóztatását tartotta szükségesnek. 341 Ezután hosszú, évekig tartó vita következett, amelyben - bár 1882-ben újabb törvényjavaslat született - az érintettek ellentétes érdekeik miatt egészen 1884-ig nem tudtak megegyezni. Hozzá kell tennünk, az ellentétek nem egyszerűen a borkereskedők és a szőlősgazdák között héizódtak. Mindkét oldalon voltak a szigorításnak és a liberalizálásnak is hívei, ami tovább bonyolította a helyzetet. 1884-ben végre a képviselőház elé terjesztették a műbőrök gyártásáról szóló törvényjavaslatot, amely azonban nem kívánta tiltani az ilyen borok előállítását, csupán forgalmazásuk szabályait próbálta szigorítani. Miután jelentős képviseletek még ezt is ellenezték, újabb huzavona következett, és a törvényt többszöri (1887. május, október) benyéijtása ellenérc sem sikerült elfogadtatni. „A műborra vonatkozó törvényjavaslat a levegőben röpköd mint valami lidércz, de sehogy sem tud testet ölteni." - jellemezte a helyzetet a Borászati Lapok. 342 Óriási csalódás volt ez a tisztességes szőlőmtívelők és bortermelők számára, akik az 1886. március elején tartott Országos Borászati Kongresszuson memorandumban foglalták össze javaslataikat a probléma megoldására, és azt remélték, hogy ezeket figyelembe veszik a készülő törvény megalkotásánál. A kongresszus szervezőbizottságát, melyet Andrássy Manó elnök vezetett, 1886. március 21-én fogadta Tisza Kálmán miniszterelnök és Szapáry Gyula pénzügyminiszter is. A bizottság, bízva támogatásukban, ismertette a kongresszus határozatait, amelyek az ágazat gondjainak megszüntetéséhez támogatást, de elsősorban a műborgyártás betiltását javasolták: „(...) eddig a magyar bort hazafiatlan kufárok fék nélkül gyártották és hamisították az ipari szabadság egy oly becsempészett értelmezésének örve alatt, amely már-már úgy nálunk, mint világszerte azon balhitet költi vala fel, mintha talán itt hazánkban nem is volna meg a természetben, s a mi tisztességes munkánkban az, mi a védelmet megérdemli. (...) mi ma sem kérünk egyebet, mint szőlőföldünkre, munkánkra, jogunkra azon egyenlékeny védelmet, amellyel az egészséges államtest annak betegeskedni kezdő része - átalán minden államfenntartó osztály a többi iránt tartozik. (...) Direct és leghatályosabb törvényhozási intézkedéseket (védelmet illetve tilalmat is) kérünk: a borgyártás és hamisítás ellen (...) támogatást arra nézve, hogy a természetes magyar boroknak úgy belföldi forgalma, mint kivitele megkönnyíttessék (...) tnozdíttassék elő egy bor-banknak létesítése, mely hivatva legyen pénzügyileg lehetővé tenni azt, hogy a hazai bortermelésben fekvő nagy érték úgy is mint hitelalap s úgy is mint kereskedelmi czikk mindenkor rendeltetéséhez képest előnyösen felhasználható legyen (...) és a haladó kor igényeinek megfelelő szőlő- és borcultúra alkalmas intézményekkel mozdíttassék elő (....) a hazai borászat és szőlőszet legelemibb jogviszonyai, speciális jogszabályok által kötelezőleg rendeztessenek (...) s végül, hogy a fentieken kívül még a legutóbb fellépett fenyegető vész (phylloxéra) ellen a tudomány által nyújtott óvintézkedések és védszerek állami erővel is életbe léptetve egyszersmind a legtöbb szőlőbirtokosra hozzáférhetőbbekké tétessenek." 343 A fentiek mellett szerepelt még a bizottság javaslataiban a nagybani borexport támogatása, egy állami borexportáló vállalat létrehozása, borügynökhálózat szervezése külföldön és az italmérési joggyakorlat liberalizálása. A felsorolásból is láthatjuk, hogy a magyar szőlő- és borgazdaság problémáinak megoldása átfogó, széles körű intézkedéseket követelt meg. Ugyanakkor, amint a bizottság tagjai a miniszterelnöknek is kifejtették, a vitás kérdések mellett a legfontosabb, a borgyártás megtiltásának kérdésében a legteljesebb egység jellemezte a bortermelők kongresszusát. Hozzá kell tennünk, hogy a realitások figyelembevétele is, mert az elfogadott határozat végül még a must nagyobb 341 Takács, 1975-1977. 236. p. 342 B. L. 1877.január22.31. p. 343 F. É. 1886. március 28. 99-100. p.
