Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 4., Állattenyésztési intézetek

Az állattenyésztési kutatóintézetek közül időrendben utoljára a tejtermelés- és feldolgozás problémáinak kérdésével foglalkozó intézet kezdte meg működését. Az ágazatban végbement változások néhány fontos elemére már a fejezet elején holtakban utaltunk. Az állattenyésztés állami támogatásáról szóló gondolatsorban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a költségvetés a lótenyésztés kétségtelen favorizálása mellen - ha nagyságrendekkel kisebb mértékben is - másodikként a szarvasmarhatenyésztés fellendítésére fordította legtöbb figyelmét. Anyugaü tejtermelő fajták elterjedése és az erre épülő tejipar fokozatos erősödése bizonyos területeken igényelte az állami beavatkozást, az állami kontrollt. A fejlődés ugyanakkor a termelésben és feldolgozásban érdekeltek közötti szorosabb együttműködést is feltételezte. Ilyen meggondolásból került felállításra az Országos Tejgazdasági Felügyelőség és a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet (mindkettő 1883-ban), valamint a Gazdák Budapesti 'lejegyesülete (1888). Az eddigieknél szélesebb kört érintve a 90-es évektől hívták életre a főleg a dunántúli és délvidéki parasztgazdaságokat összefogó, falusi tejszövetkezeteket, melyek száma a 20. század elején már 650-re emelkedett.

400 A szarvasmarha-tenyésztés felkarolására 1896-ban Óvárott került megszervezésre a Szarvasmarhatenyésztő Egyesület. Hazánkban a korábbinál lényegesen nagyobb hozamokat biztosító fajták térhódításával a tej feldolgozása és értékesítése a hagyományos módszerek megváltoztatását követelte. A külső (főleg osztrák) és a belső piac növekedése nem csupán a tej, hanem más tejtermékek (sajt, vaj stb.) iránti keresletet is fokozta. A különböző tejgazdasági gépek - elsősorban a fölözőgép - elterjedése, a közlekedési hálózat kiépülése elősegítette a kereslet növekedését. Az ország legfejlettebb régióiban - Budapesten, Nyugat-Magyarországon - tejtermelésre berendezkedett üzemek jöttek létre, de nemcsak a nagybirtokon, hanem a tehetős paraszti gazdaságokban is. Anövekedés azonban számos eddig nem létező problémát hozott felszínre, amelyek megoldását a termelők és fogyasztók egyaránt az államtól remélték. Kereskedeleraetikai és mfnőségvédelmi szempontok is közrejátszottak az 1895: XLVL tc. megszületésében, amelyik a vegykísérleti állomások számára előírta a tej- és tejtermékek eredet, minőség és összetétel szempontjából történő vizsgálatát. Ezzel a törvénnyel a növekvő számú hamisítások elleni küzdelemben állami felügyelet mellett a tudományos eszközök felhasználására is sor került. A piaci igények és követelmények változása azonban az eredetvédelem és hamisítás elleni harc mellett fokozottabb mértékben megkövetelte a hazainál fejlettebb tejtermeléssel és feldolgozással rendelkező országok - Dánia, Svájc, Németország stb. - tapasztalatainak átvételét, a tudományos alapokon nyugvó tejtermelés és feldolgozás megteremtését. A földművelésügyi kormányzat, és nem utolsósorban a növekvő számú tejszövetkezetekbe tömörülő termelők, a feldolgozásban és kereskedelemben érintettek egyöntetűen várakozással tekintettek egy tejkísérleti állomás felállítása elé. Magyarországon 1900-ban, negyedszázaddal az első külföldi intézet