Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek
1900-ban az állomás kezdeményezésére tót árpával kezdtek nemesítési munkálatokba, a legjobb eredményt gróf Derasse Ferenc bohuniczi (Nyitra m.) birtokán érték eL 322 Soósdon Székács Flemér kezdett őszi árpa nemesítési kísérletekbe, s ezek sikerrel fejeződtek be. 323 Mint ez a hiányos források ellenére összegyűjtött adatokból is egyértelművé vált, az állomás a nemesítési munkához minden szakmai támogatást megadott, sőt ezen túl a legfontosabb nemesítő partnerek számára ingyenes vetőmag eljuttatásáról is gondoskodott. 1902 és 1909 között az alábbi személyek kaptak ilyen szállítmányt: a/ Búza: Váradi Szabó János (Csorvás), Szalay Géza (Detta), Pályi Sándor (Abony), gróf Berchtold uradalom (Székács Sándor - Soósd), herceg Esterházy uradalom (Paulini-Csákvárés Kovátsics Károly - Eszterháza (Gazdasági Egyesület, Temesvár), b/ Árpa: gróf Derasse Ferencz (Bohunicz). c/ Cukorrépa: gróf Derasse Ferenz (Bohunicz), Váradi Szabó János (Csorvás), főhercegi uradalom (Baross László - Bánkút), Vásárhelyi József (Lökösháza), Leidenfrost uradalom (N. Borsány). d/ Takarmányrépa: Widder Mór (Abaújszéplak). e/ Kukorica: Gazdasági Egyesület (Temesvár). 17 Burgonya: Oberle Frigyes (Margonya). Az adatokból kitűnik továbbá, hogy az. állomás saját, illetve bérelt telepein maga is végzett nemesítési kísérleteket búzával, rozzsal, burgonyával, kukoricával és cukorrépával 324 A Növénytermelési Kísérleü Állomásra a nemesítéssel kapcsolatban - miként az eddig leírtakból is kitűnt - igen nagy munka hárult. A hazai növénytermesztők elsősorban az állomás közvetítésével ismerhették meg a különböző nemesítési eljárásokat (tömegkiválasztás, pedigree-tenyésztés, keresztezés), de ezzel összefüggésben feladatát képezte még a beérkező növényanyag bírálása, azok selejtezése - és ha megfelelőnek bizonyultak - azok szaporítása, az eddig nem ismert termelési értékek kimutatása. A figyelemre méltó eredmények ellenére az állomás munkatársai, a termelők és a töldművelési kormányzat illetékesei is elégedetlenek voltak a nemesített fajták köztermesztésbe kerülésének üteméveL A megoldás kulcsát egy, csak erre a célra létesített állomás felépítésében vélték megtalálni. Grábner Enul 1907-ben kelt írásában annak a véleményének adott hangot, hogy ,,A hazai vetőmagnemesítés érdekében létesíttessék egy megfelelően feLszerelt állami intézet, de ez ne maga nemesítsen, hanem gondoskodjék róla, hogy vidékenként megfelelő számban legyenek olyan gazdák, akik a fontosabb kultúrnövények nemesítésével foglalkoznak és az intézet az ezeknek nyújtott útmutatással a hazai vetömagnemesítést irányítsa, (kiemelés - F.Gy.) Olyan növényekkel, amelyek nemesítését gyakorlati gazdák végzik, az állami intézet csak elméleti szempontból foglalkozzék, hogy így az elméleti kérdések megoldásával a